Egyszer volt, hol nem volt…

Kavicsgyűjtés Parajdon a későbbi festéshez. Tekintse meg fotógalériánkat!

A három hetet felölelő tábor június 20-án vette kezdetét, első két hetében az UFF által biztosított teremben ügyeskedtek a gyerekek. A felkészítő időszaknak nevezett két hét során az ismerkedést követően a diákok betekintést nyertek a gyöngyök, illetve a bútorfestés világába.

Az első hét a gyöngyfűzésé volt. A gyöngyszemek néha aprónak bizonyultak, bosszúságot okozva egy-egy fürge ujjnak, ám a gyakorlat és az újra megújuló türelem szép eredményeket hozott: cserepes virágdekorációkat, nyakláncokat, fülbevalókat.

A második héten a bútorfestésé volt a főszerep, egy kis udvarhelyszéki képzeletbeli utazással egybekötve ellátogattunk Homoródalmásra, Vargyasra, vissza a gyökerekig. Beszélgettünk a szín- és motívumhasználatról, majd mindenki megfestette a maga kis bútorlapját. Türelmet, türelmet és türelmet igénybe vevő feladatnak bizonyult, azonban a gyereksereg helyt állt, mindenki kész termékkel koronázta a hetet. A szorgalmas délelőttöket egy-egy dallal, gyermekjátékkal gazdagítottuk, és végre elérkezett a gyermekek által várva várt hét, a tábor Parajdon megszervezett része.

Páll Ágoston fazekasmester bemutatója Korondon

Július 4-én buszra szálltunk, dalolva érkeztünk meg Korondra, ahol Páll Ágoston fazekasmester fogadott, bemutatta a fazekasság múltját, az agyagból készült használati- és dísztárgyakat, majd a gyerekek nagy örömére elkészített egy kancsót is. Az udvarból fütyülő madarakkal távoztunk, megalapozva a jó hangulatot. Ismét buszra szálltunk és megérkeztünk a végleges helyszínre, Parajdra.

Nyugodt, csendes, szép környezet fogadott bennünket, a gyerekek feltérképezték a helyet, a házat, majd kezdődtek a programok. A nemezelésé, só-liszt gyurmáé, kavicsfestésé, batikolásé volt a hét, minden nap belemélyülve egy-egy foglalkozásba. Rögtön a nehezével kezdtük, megismerkedtünk a gyapjú tulajdonságával, majd mobiltelefontartót nemezeltünk. Aztán a kavicsgyűjtésben és festésben engedték el a gyerekek a fantáziájukat, csakúgy, mint a só-liszt gyurmában – a hernyóinváziótól a piros tojásos kosárig mindent fellelhettünk a kész gyurmák között. Talán a legnagyobb újdonság a batikolás volt, minden gyerek kapott egy fehér pólót, amit különböző mintákkal megfestettünk. A gyerekek csodálkozva bontották ki a megbogozott pólókat, kinyerve belőlük a mintákat. Szebbnél szebb darabok születtek, amiket a szülők is megcsodálhattak, ugyanis pénteken, július 8-án a három héten át készülő munkákból kiállítást szerveztünk.

Csoportkép a bányamúzeumban

A hűs filagóriában szemlére bocsátottuk a tárgyakat, rajzokat, képeket és vártuk a szülőket. Népdallal, gyermekdalokkal köszöntöttük őket, majd hosszasan végignéztük a hetek alatt készült fotókat, tárgyakat. És ha már Parajd, akkor a helyi nevezetességek, látványosságok sem maradhattak el. Meglátogattuk az Áprily Lajos-emlékházat, leutaztunk a sóbánya mélyébe, valamint ellátogattunk a bányamúzeumba is. Egy igazi tartalmas kirándulás, nyaralás részesei voltunk, és hogy valóban jól érezték magukat a gyermekek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a mondat, ami a hazainduláskor hangzott el: Bárcsak most kezdődne a tábor! Köszönet a tábor támogatásáért Székelyudvarhely Város Polgármesteri Hivatalának és a Communitas Alapítványnak, valamint az UFF és a Europe Direct Székeludvarhelyi Iroda szervezőinek.

Mircse Zsuzsánna, tanítónő