
A valóság az, hogy senki sincs, aki ne lett volna bántalmazó és bántalmazott
Fotó: 123RF
„Én sok ideig azt hittem, sosem lehetek zaklatás, bántalmazás áldozata. Olyan sokáig nem beszéltünk erről, hogy életünk részévé vált. A valóság az, hogy senki sincs, aki ne lett volna bántalmazó és bántalmazott” – így gondolja Sisak Imola pszichoterapeuta, klinikai főpszichológus.
2018. október 30., 15:192018. október 30., 15:19
A legjobb szülő is bántalmazóvá válik időnként – jelentette ki az Erdélyi Háló-találkozó részvevőinek Sisak Imola pszichoterapeuta, klinikai főpszichológus a minap, amikor a bántalmazások formáiról beszélt, illetve arról, hogy mit tehet a bántalmazott és a környezetében élők.
A tekintetnek óriási ereje van, így amikor az egész napos munka súlyával, a főnök által megalázottan hazatér az anya, és beleköt, hogy rossz helyen maradt az iskolatáska, hogy serdülő lánya nem mosogatott el, akkor bántalmaz. A bántalmazóban pedig kevésbé marad meg az általa teremtett hangulat, mint akiken lecsapódott. A gyerekek szenvednek leginkább, akik beleszületnek egy valóságba, felkészületlenül. Mert igaz, hogy a képesség az emberiséggel együtt fejlődik, de nem igaz, hogy a mai gyerek minden nehézséggel szemben felvértezetten jön ebbe a világba. Temérdek információhoz jut a mai gyerek, de ez nem jelenti azt, hogy képes közülük a számára hasznosat kiszűrni, magáért kiállni – állítja a szakember.
Az anya, aki a napi feszültséget a gyereken vezeti le, bántalmazó
Fotó: 123RF
A szülő tud bántani úgy, hogy a másoktól begyűjtött feszültséget a gyerekén vezeti le, de úgy is, hogy nem áll ki gyereke mellett. Úgymond rendezett családban fájdalmas, ha az a hír érkezik, hogy a gyermek bántalmazó. Róla otthon egy másik kép él, de ha a szülők elkezdenek őszintén a múltba nézni, gyakran kiderül, hogy a minta általuk adott. Az is nagy fájdalom a szülőknek – teszi hozzá a pszichoterapeuta –, ha kiderül, mások bántalmazásának áldozata lett gyerekük. Nem értik, hogy lehet, mikor a családban minden rendben van.
A pszichoterapeuta azt mondja, ha egy anyuka felhívja, hogy a gyerekével baj van, tudja, legtöbbször a szülőkkel van tulajdonképpen probléma. Tapasztalata szerint az is jellemző a családokra, hogy sokáig titkolják a gondokat, így azok csak növekednek.
Arctalan bántalmazók
Az internetes világ beköszöntével változóban van a bántalmazás formája. Míg korábban egyértelmű volt, hogy ki az elkövető, addig az internet lehetőséget ad az arctalanságra. Valaki feltesz egy kompromittáló fotót az internetre egy csoportban, ahol a tagok továbbosztják, hozzászólnak, tetszikelnek és megaláznak... Így lesz egy álarcos csoportosulás, mellyel szemben egyre kisebb és egyre tehetetlenebb az áldozat. Nehéz kideríteni az ok-okozati összefüggéseket, csak azt lehet tudni: gyáva emberrel, emberekkel van dolgunk, akiknek a technika jó álcaeszköz.
Sokan részesei a bántalmazásnak, így többszörösen lesz áldozat a gyermek. Ez akkor hatványozódik, ha a szülőben sem lel támaszra.
Álarcok nélkül: a jó szülők bántalmazásáról is beszélt Sisak Imola
Ha a gyerek otthon el meri mondani vagy megváltozott viselkedéséből kiderül, hogy őt bántalmazták, akkor kell a szülőknek eldönteniük: problémának vagy kihívásnak tekintik-e azt, amit cselekedniük kell. A szakember szerint
A magárahagyottságnak súlyos következményei lehetnek, melyek közül Sisak Imola két példát említett. Az egyik, amikor az áldozat önbántalmazóvá válik, összevagdossa, megégeti a bőrét, mert még mindig kisebb az önmagának okozott fájdalom, mint a kívülről jövő megalázás gyötrelme. A másik következmény lehet, hogy hamis személyiséget alakít ki a fiatal, és megpróbál más lenni, mint aki valójában, így védve önmagát, de esetenként akár újabb arctalanok prédájává válva.
– javasolta a pszichoterapeuta, mint ahogy azt is, hogy iskolai zaklatás esetén fel kell göngyölíteni a történteket, nyilvánosságra kell hozni, hogy ki mit tett, és rehabilitálni az ártatlanul megszégyenítettet. Ellenkező esetben beleég az osztályközösségbe, hogy talán mégsem ártatlan ő. Nem szabad szó nélkül hagyni a bántalmazást, hiszen ma más gyermeke az érintett, holnap azonban akár a miénk is lehet.
A modern kor által teremtett új zaklatási formák közül a szextingre is kitért Sisak Imola. Az interneten bizalmasan, egyetlen személynek küldött erotikus képekről van szó, amelyek valamilyen okból – bosszúból vagy csak viccből – mindenki által hozzáférhetőkké válnak, a rajtuk szereplő személy pedig gúnyolódások célpontjává válik.
Az osztályközösségben is lehet valaki bántalmazás áldozata
Fotó: 123RF
Mit tehet a szülő? A szakember szerint tenni már korábban érdemes.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!