
A valóság az, hogy senki sincs, aki ne lett volna bántalmazó és bántalmazott
Fotó: 123RF
„Én sok ideig azt hittem, sosem lehetek zaklatás, bántalmazás áldozata. Olyan sokáig nem beszéltünk erről, hogy életünk részévé vált. A valóság az, hogy senki sincs, aki ne lett volna bántalmazó és bántalmazott” – így gondolja Sisak Imola pszichoterapeuta, klinikai főpszichológus.
2018. október 30., 15:192018. október 30., 15:19
A legjobb szülő is bántalmazóvá válik időnként – jelentette ki az Erdélyi Háló-találkozó részvevőinek Sisak Imola pszichoterapeuta, klinikai főpszichológus a minap, amikor a bántalmazások formáiról beszélt, illetve arról, hogy mit tehet a bántalmazott és a környezetében élők.
A tekintetnek óriási ereje van, így amikor az egész napos munka súlyával, a főnök által megalázottan hazatér az anya, és beleköt, hogy rossz helyen maradt az iskolatáska, hogy serdülő lánya nem mosogatott el, akkor bántalmaz. A bántalmazóban pedig kevésbé marad meg az általa teremtett hangulat, mint akiken lecsapódott. A gyerekek szenvednek leginkább, akik beleszületnek egy valóságba, felkészületlenül. Mert igaz, hogy a képesség az emberiséggel együtt fejlődik, de nem igaz, hogy a mai gyerek minden nehézséggel szemben felvértezetten jön ebbe a világba. Temérdek információhoz jut a mai gyerek, de ez nem jelenti azt, hogy képes közülük a számára hasznosat kiszűrni, magáért kiállni – állítja a szakember.
Az anya, aki a napi feszültséget a gyereken vezeti le, bántalmazó
Fotó: 123RF
A szülő tud bántani úgy, hogy a másoktól begyűjtött feszültséget a gyerekén vezeti le, de úgy is, hogy nem áll ki gyereke mellett. Úgymond rendezett családban fájdalmas, ha az a hír érkezik, hogy a gyermek bántalmazó. Róla otthon egy másik kép él, de ha a szülők elkezdenek őszintén a múltba nézni, gyakran kiderül, hogy a minta általuk adott. Az is nagy fájdalom a szülőknek – teszi hozzá a pszichoterapeuta –, ha kiderül, mások bántalmazásának áldozata lett gyerekük. Nem értik, hogy lehet, mikor a családban minden rendben van.
A pszichoterapeuta azt mondja, ha egy anyuka felhívja, hogy a gyerekével baj van, tudja, legtöbbször a szülőkkel van tulajdonképpen probléma. Tapasztalata szerint az is jellemző a családokra, hogy sokáig titkolják a gondokat, így azok csak növekednek.
Arctalan bántalmazók
Az internetes világ beköszöntével változóban van a bántalmazás formája. Míg korábban egyértelmű volt, hogy ki az elkövető, addig az internet lehetőséget ad az arctalanságra. Valaki feltesz egy kompromittáló fotót az internetre egy csoportban, ahol a tagok továbbosztják, hozzászólnak, tetszikelnek és megaláznak... Így lesz egy álarcos csoportosulás, mellyel szemben egyre kisebb és egyre tehetetlenebb az áldozat. Nehéz kideríteni az ok-okozati összefüggéseket, csak azt lehet tudni: gyáva emberrel, emberekkel van dolgunk, akiknek a technika jó álcaeszköz.
Sokan részesei a bántalmazásnak, így többszörösen lesz áldozat a gyermek. Ez akkor hatványozódik, ha a szülőben sem lel támaszra.
Álarcok nélkül: a jó szülők bántalmazásáról is beszélt Sisak Imola
Ha a gyerek otthon el meri mondani vagy megváltozott viselkedéséből kiderül, hogy őt bántalmazták, akkor kell a szülőknek eldönteniük: problémának vagy kihívásnak tekintik-e azt, amit cselekedniük kell. A szakember szerint
A magárahagyottságnak súlyos következményei lehetnek, melyek közül Sisak Imola két példát említett. Az egyik, amikor az áldozat önbántalmazóvá válik, összevagdossa, megégeti a bőrét, mert még mindig kisebb az önmagának okozott fájdalom, mint a kívülről jövő megalázás gyötrelme. A másik következmény lehet, hogy hamis személyiséget alakít ki a fiatal, és megpróbál más lenni, mint aki valójában, így védve önmagát, de esetenként akár újabb arctalanok prédájává válva.
– javasolta a pszichoterapeuta, mint ahogy azt is, hogy iskolai zaklatás esetén fel kell göngyölíteni a történteket, nyilvánosságra kell hozni, hogy ki mit tett, és rehabilitálni az ártatlanul megszégyenítettet. Ellenkező esetben beleég az osztályközösségbe, hogy talán mégsem ártatlan ő. Nem szabad szó nélkül hagyni a bántalmazást, hiszen ma más gyermeke az érintett, holnap azonban akár a miénk is lehet.
A modern kor által teremtett új zaklatási formák közül a szextingre is kitért Sisak Imola. Az interneten bizalmasan, egyetlen személynek küldött erotikus képekről van szó, amelyek valamilyen okból – bosszúból vagy csak viccből – mindenki által hozzáférhetőkké válnak, a rajtuk szereplő személy pedig gúnyolódások célpontjává válik.
Az osztályközösségben is lehet valaki bántalmazás áldozata
Fotó: 123RF
Mit tehet a szülő? A szakember szerint tenni már korábban érdemes.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Hamar, könnyen, olcsón elkészíthetjük a csokis sült zabkását – ha a végén egy kevés mézet is csurgatunk rá, még gazdagabb és édesebb lesz a végeredmény.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
szóljon hozzá!