A szexuális nevelés mint lehetőség

ezért is kell időben elkezdeni beszélgetni velük az ő szintjüknek megfelelően a saját nemiségükről, férfi és nő közötti különbségről, a másodlagos nemi jellegekről, a nemi aktus érzelmi részéről, következményeiről – vélik a szakemberek. A kérdés azért is aktuális, mert múlt héten a képviselőház döntőházként szavazta meg annak a törvénynek a módosítását, amely révén a szexuálpedagógia bekerül az iskolai tantárgyak közé egészségügyi nevelés néven, és szülői beleegyezéssel vehetnek részt rajta a diákok.

korábban írtuk

Szexuális nevelés: ezentúl csak egészségügyi nevelés címszó alatt, szülői felhatalmazással

A szexualitás érzelmi szintje tabutémának számít az iskolai órákon, ahogy a szexuális zaklatás, a nemi identitás vagy a terhességmegszakítással kapcsolatos kérdések is. Pszichológus magyarázta el, miért olyan fontos erről az iskolában is beszélgetni egy szakember vezetésével.

Lukács-Márton Réka marosvásárhelyi pszichológust is keresték már meg, hogy tartson ilyen jellegű órákat, és a szülők nagy része azt mondta, hogy aktuális és fontos téma, de volt, aki határozottan elutasította azzal érvelve, hogy majd ő szeretné felvilágosítani a gyerekét. Ezzel nincs is baj, ha megfelelő időben teszi, nem túl későn vagy túl korán. Mindig fel kell mérni a gyerek szintjét, hogy ne mondjunk többet, mint amennyi őt érdekli – fejti ki a véleményét a pszichológus.

Nem a világ vége

„A másodlagos nemi jellegek kialakulása nem egyik napról a másikra történik, és úgy vélem, egy család esetében kizárt, hogy a gyerekek ne tudjanak arról, ha az édesanya menstruál, nem csak azért, mert házisárkánnyá teszi őket erre a pár napra, hanem mert ez a világ legtermészetesebb dolga. Ha tud erről a kislány, akkor nem esik kétségbe, ha megjön a menstruációja, nem gondolja, hogy ettől meg fog halni. A szexuális fejlődés velejárója, hogy a lányok egyszer elkezdenek menstruálni, és néha fáj a hasuk, de szerintem örüljünk annak, amíg ez van, mert ez a természetes. Az is fontos, hogy a lányainknak mit adunk át, ezt nevezzük transzgenerációs átörökítésnek.

Ha esetleg sportolunk ebben az időszakban is, talán egy kicsit morcosabbak vagyunk, de megy tovább az élet ezeken a napokon is, akkor nyilván a gyerek is ezt úgy próbálja megélni, hogy ez a nőiességünk része. Mikor elkezdődik a másodlagos nemi jellegek kialakulása, például a lányunk elkezd szőrösödni, megnőnek a mellei, fel kell ajánlani a beszélgetés lehetőségét. A fiúknál az érés később történik, de negyedik-ötödik végén elkezdődhet náluk is a másodlagos nemi jellegek kialakulása, például a fanszőrzet növekedése, a hang mutálása, az éjszakai pollúció, beszélgetni kell velük ezekről, mert ezek természetes folyamatok, és ha a szülő ezt úgy tudja tálalni, hogy ne tűnjön a világ végének, hanem úgy, hogy ezek az emberi lét velejárói, és nem tabuként kezeli, akkor a gyerekek tudnak megfelelően kérdezni. Illetve ajánljuk fel a lehetőséget, hogy bármi kérdésük van, akkor válaszolunk nekik” – magyarázza a szakember.

Lukács-Márton Réka szerint az egyik legnagyobb kérdés az iskolai szexuális nevelésben: hogyan beszéljünk róla, mennyi ideig? Ha nem beszélünk róluk, akkor nem lesz lehetőségük a fiataloknak, hogy hiteles információhoz jussanak, mert másként internetről, kétes és féltudományos oldalakról, egymástól informálódnak a szexualitás terén. Vannak oktató filmek, amelyek szépen, és nem pornográf stílusban mutatják be a szexualitást, de a többség nem ilyen filmeken szocializálódik – mondta el a pszichológus.

Nem a banánnal és az óvszerrel kezdik

Városi Emőke iskolai tanácsadó megérti a szülők kételyeit, amit a szexuális nevelés iskolai megközelítésével kapcsolatban érezhet egy részük. „Ők valószínű, attól félnek, hogy konkrétan a nemi aktus lesz a lényeg az órákon. Még nem tudom én sem, hogy miről fog szólni ez, lehet, hogy a végén én sem fogok mindennel egyetérteni, de a lényeg, hogy a szexuális felvilágosítás magába foglalja az önismeretet, a nemi identitást, a saját nemeddel- és a nemi szerepekkel való azonosulást, az önbizalom fejlesztést és az értékeink feltérképezését, nem a banánnal és az óvszerrel kezdjük, ahogy ezt sokan elképzelik, és nem is ez az elsődleges célja a szexuális felvilágosításnak” – fejtette ki a marosvásárhelyi iskolai tanácsadó, aki maga is szervezett már öt–nyolc osztályosok, illetve középiskolások számára szexuális felvilágosítással kapcsolatos tevékenységeket.

„Kifejezetten szexuális felvilágosítással kapcsolatos tevékenységet tartottam meghívott szakemberekkel, vannak olyan alapítványok, amelyek foglalkoznak ezzel. Volt, aki nem kérte a szülők beleegyezését, de volt olyan, amely ragaszkodott a szülő hozzájárulásához.

Ezek bizalmas beszélgetések, volt alapítvány, amelyik nekem sem engedte meg, hogy részt vegyek rajtuk, de általában az osztályfőnök felé történő visszajelzések alapján az derült ki, hogy a diákok hasznosnak tartották, és nem tudok arról, hogy lett volna ebből valakinek gondja. Az alapítvány meghívottai orvosok és rezidensorvosok voltak. A nemi felvilágosításnál ugyanis fontos, hogy melyik szemszöget képviselik, létezik az orvosi, keresztény és pszichológiai megközelítés, attól függ, mi a cél. Úgy vélem, az orvosi például sok szemszöget tud képviselni, és a fiatal rezidensekkel a gyerekek is bizalmasabbak voltak” – mesélte el tapasztalatait az iskolai tanácsadó.

A családban kellene erről beszélni

Sokan félnek a témától, van olyan pedagógus, aki fontosnak tartja, hogy erről beszéljen a gyerekekkel, de sokszor csak akkor merik ezt felhozni, amikor kiderül, hogy valaki terhes, akkor viszont már késő, legfeljebb példa lehet arra, hogy ez is megtörténhet – tette hozzá Városi Emőke.

Megértem a szülők fenntartását is, mert van olyan szakember is, aki esetleg annyira lazán veszi, hogy az aktust magát népszerűsítené a kiskorúak körében, vagy van, aki a konzervatívabb szempontok túlzott képviseletével frusztrációt és szégyenérzetet váltana ki a gyerekből.

Például ha egy ötödikes lány nem tudja, hogy menstruálhat, akkor a nemiségének a megélése sokkot fog kiváltani belőle, nem is beszélve arról, hogy a menstruációval járó ismeretek hiánya milyen következményekkel járhat. Volt a csoportban olyan a fiúk között, aki tudott róla, mert beszélgettek már otthon a szülőkkel erről, és meglepő, hogy mindezt ugyanabban a közösségben tapasztaltam, de a legtöbben nem beszélnek erről nyíltan a szülőkkel” mutatott rá a tanácsadó.