
Az esemény plakátja
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) november 3-án, pénteken este 18 órától várja az érdeklődőket kettős tárlatmegynitóra. Az a 2021-es Ösztön – I. Erdélyi Képzőművészeti Seregszemlén is szereplő Herman Levente és Bodoni Zsolt kortárs művészek egyéni alkotásokkal mutatkoznak be a háromszéki közönségnek. A kiállítás 2024. január 13-ig megtekinthető.
2023. november 01., 15:572023. november 01., 15:57
2023. november 01., 15:582023. november 01., 15:58
Herman Levente 1976-ban született Marosvásárhelyen. Alkotói munkája során főként sorozatokban gondolkodik, ezeket mindig egy adott téma köré építi fel: Ádám és Éva (2007), Portrék (2011), Emberek (2022). Az utóbbi sorozat festményein a szülőföld hatásai tükröződnek vissza,
Egy korábban adott interjúban eklektikusként határozta meg az általa képviselt művészi nyelvet, ekkor mesélte el, hogy bár az absztrakt képalkotás továbbra is közel áll hozzá, figurálisan sokkal több mindent képes kifejezni és átadni. Kiemelte továbbá több nyilatkozatában is, hogy
Herman Levente: Megálló (2021)
Fotó: Várfok Galéria
A festő és grafikus a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika tanszékén folytatta tanulmányait. 2001–2004 között részt vett a Regionális Tehetségkutató Programban, amelynek keretében tanársegéd volt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. 2008–2012 között vizuális nevelést oktatott a budapesti International Business School Business Management with Arts (Művészeti üzleti menedzsment) szakán. 1997 óta kiállító művész, a 2000-es évek elejétől rendez egyéni tárlatokat. Alapító tagja az Élesdi Művésztelepnek. Tagja a MAMŰ Társaságnak. 2007 óta a budapesti Várfok Galéria művészköréhez tartozik, számos magyarországi és külföldi csoportos tárlaton, illetve művészeti vásáron vett részt a galéria képviseltjeként.
Herman Levente: Tűz (2022)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A jelenlegi tárlatnak otthon adó művészeti központ közleménye alapján a művész munkásságának egyik legfontosabb kérdése az otthonkeresés,
Az érdeklődők többnyire nagyméretű olajfestményeken keresztül láthatnak az alkotó lelkébe, beléphetnek az általa alkotott világba, ahol „a realista ábrázolás keveredik szürreális, sejtelmes, vagy épp játékos elemekkel, amelyek révén felidézi a kiüresedett mindennapjaink, magánéletünk valóságát” – áll az esemény beharangozójában.
Herman Levente: Erdő (2023)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Bodoni Zsolt 1975-ben született Élesden, Bihar megyében. Középiskolai tanulmányait a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában végezte, majd ő is a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett grafikusi diplomát.
Az idén 27 éves Élesdi Művésztelep egyik alapító tagja, főszervezője és állandó szereplője. Egyéni tárlatai voltak láthatóak Milánóban, Londonban, New Yorkban, Buffaloban, Los Angelesben és Dubaiban.
A Erdélyi Művészeti Központ ismertetője szerint Bodoni Zsolt képei a művészet egyetemes történetének és saját munkáinak kulcselemeit ismétlik és keverik. Mindezt olyan módon, mint amikor a kollázstechnikában két elemet egymás mellé helyez, csak éppen ezek felett létrehoz egy szabad szemmel nem látható újdonságot is. Az alkotó mindezt hibrid képalkotó technika révén nyomatékosítja:
Bodoni Zsolt: Forest (2022)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Egy korábban adott interjúban úgy hivatkozik a hibrid képalkotásra, mint szükséges változásra, hiszen ő sem tud mindig ugyanolyan lendülettel fordulni a festéshez. Egy idő után pedig zavaróvá vált számára a „nagyon sötét, kelet európai, balkáni festészeti hangulat”, ami egyébként az addigi művészetére nagyon is jellemző volt, így
Ekkor kezdett el kísérletezni és rájött, hogy ennek a fényforrásnak állandónak kell lennie – ez köszön vissza a jelenlegi munkáiban, amelyek bár távol állnak a klasszikus művészettől, új érzelmeket hoz a művész, és a közönsége számára is.
Bodoni Zsolt: Timeo Danaos et dona ferentes (2021-2023)
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
18 órakor az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője nyitja meg Herman Levente kiállítását, majd ezt követően, 18 óra 30 perctől a harmadik emeleti kiállítótérben Zuh Deodáth filozófiatörténész, a kiállítás kurátora méltatja Bodoni Zsolt különleges festészeti tárlatát.
A kettős tárlatmegnyitó házigazdája Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője.
A kortárs művészeti alkotásokat az érdeklődők jövő év január 13-áig tekinthetik meg, az EMŰK nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton pedig 10 és 16 óra között. Mindkét tárlatra, illetve a művészeti központ által kínált összes programra ingyenes a belépés.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!