Hirdetés
Hirdetés

Romantikus Erdély helyett modern színház

A nyugalom, amelyben jól megfér a humor és a tragédia

A nyugalom, amelyben jól megfér a humor és a tragédia

Idén Budapesten a Nemzeti Színház negyedik alkalommal rendezte meg a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM). A fesztiválon tizennégy ország huszonkét produkcióval képviseltette magát, köztük a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata A nyugalom című, Bartalis Attila művei alapján készül előadással. Érdekes volt az előadást a Bartis-mű születésének színhelyén, Budapesten, a fővárosi nézőkkel együtt látni. Az előadást követő művész-közönség találkozón a próbafolyamat élményeiről a főszereplők – B. Fülöp Erzsébet, Bányai Kelemen Barna, Berekméri Katalin és Kiss Bora – meséltek a publikumnak.

Pacsika Emília

2017. május 05., 15:412017. május 05., 15:41

2017. május 08., 23:182017. május 08., 23:18

A következő rövid interjúkat valódi internacionális fesztiváli hangulatban úszó színházi büfében vettem föl, először Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját, a MITEM művészeti vezetőjét kérdeztem.

– Többször láttuk önt mostanában Marosvásárhelyen , úgy is, mint az ott vendégszereplő pesti előadásuk rendezőjét, de úgy is, mint az egyik helyi produkció nézőjét. Egy induló kapcsolatról van szó a két színház között?

Hirdetés

– Először a sepsiszentgyörgyi színházzal alakult ki jó kapcsolatunk, az elmúlt években a marosvásárhelyiekkel is megtaláltuk az együttműködési lehetőséget. Társulatunk bemutatta náluk Örkény Tótékját, nemrég pedig Tamási Áron Vitéz lélek című darabját. A Tompa Miklós Társulat az utóbbi években komolyan feljövőben van, ezt nem csak örvendetes megtapasztalni, de úgy hiszem, kötelességünk is megismertetni a marosvásárhelyi művészeket a magyar főváros közönségével. Egyáltalán, a határon túli magyar színházi eredményeket itt, Budapesten, a Nemzeti Színházban is fel kell mutatnunk.

Vidnyánszky Attilát szereplőként és nézőként is láthattuk mostanság Marosvásárhelyen •  Fotó: www.nemzetiszinhaz.hu Galéria

Vidnyánszky Attilát szereplőként és nézőként is láthattuk mostanság Marosvásárhelyen

Fotó: www.nemzetiszinhaz.hu

– Ön szerint létezik külön határon túli magyar kultúra?

– Szerintem a magyar kultúra egységes, de a határvonalak, akárhogy is nézzük, az országok között mégiscsak ott húzódnak. Jómagam, aki Beregszászból származom, ezt megtapasztaltam. Saját és családi Trianon-traumáim is vannak, de ezek miatt nem hiszem, hogy szabad lenne a szomszéd nemzetek kultúráját nem tisztelni. A magyar kultúrát ott kell megtartani, ahol az ember él. Itt ezt sokkal könnyebb, hisz a saját nemzetünk vesz körül bennünket még a szomszédos országok felől is.

Idézet
A határon túli magyaroknak sokkal nehezebb, nekik kettős feladatuk van, annak az államnak a nyelvét is meg kell tanulniuk, amelyikben az életüket élik, sőt, a gyerekeiket is meg kell taníttassák erre, hogy majd boldogulni tudjanak.

– Figyelemre méltó, hogy a marosvásárhelyi társulat előadásai közül egy olyan darabot választottak, amely Bartis Attila, az Erdélyből származó, ma már budapestivé lett író alkotása, a színpadra állítója viszont egy nemzetközi hírű román rendező, Radu Afrim. Miért ezt produkciót hívták meg a fesztiválra?

– Mert ez egy nagyon erős előadás. Miközben egy tragikus anya-fiú kapcsolatot mutat be, a Kádár-korszak jellemzőit is hordozza, de megidézi az összes kelet-európai országra érvényes korabeli állapotokat is. Kiváló produkciónak tartom még akkor is, ha a hangulata nem igazán az én ízlésem szerint való. Én ugyanis úgy vélem, ami szomorú, azt nem kell még szomorúbban bemutatni. Szerintem a szépet és a jót is meg kell látni a körülöttünk levő világban, nem szabad belesüppedni a depresszióba. Ez a fesztivál arra is jó, hogy – Olaszország, Dánia, Svédország, Litvánia, Norvégia színházművészete mellett – a szomszéd nemzetek produkcióit és neves rendezőit is bemutassuk. Tegnap Silviu Purcarete, a kiváló román rendező Faustját láthatta a közönség a nagyszebeniek előadásában, és örömmel láttam, hogy a nézők szemében az előadás végén könnyek csillogtak. A MITEM egy hagyományteremtő szándékkal létrehozott fesztivál, ami alkalmat kínál arra, hogy más nemzetek produkciói frissítő hatással legyenek a magyar színházi kultúrára. Hogy a külföldi szakma is megismerje a magyar színházművészetet, amibe beletartozhatnak a nem magyarországi, de magyar nyelven játszó színházak előadásai, ahogyan a Tompa Miklós Társulaté is. S fontos az is, hogy e találkozó – a Madách International Theatre Meeting – kapcsán a résztvevők megjegyezzék Madách Imre, a nagy magyar drámaíró nevét is.

 

Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója is elkísérte a Tompa Miklós Társulatot és komoly szakmai értékmérőnek tekintette a budapesti meghívást.

– Ha jól tudom, most először vesz részt romániai magyar színház a negyedik alkalommal megrendezett fesztiválon. Mit jelent ez a színház életében?

– Ez egy visszaigazolás, hogy érdemes összeszorított foggal, sokszor a családtól elvett időben többet dolgozni, mert a munka megtérül, és a szakma ezt díjazza. Most a MITEM-re, egy európaivá lett rendezvényre hívtak meg minket, két hét múlva a POSZT-ra megyünk, majd Csehországba egy fesztiválra, és a minap kaptunk meghívást Szerbiából, ahova a Sirály című előadást visszük. És mindenütt a magyar kultúrát képviseljük.

Gáspárik Attila szerint a MITEM-meghívás is egy igazolás Galéria

Gáspárik Attila szerint a MITEM-meghívás is egy igazolás

– Ön szerint mit jelez az, hogy egy határon inneni-túli, „a mi kutyánk kölyke” magyar író és egy romániai román rendező közös remekművét hívták meg a budapesti fesztiválra?

– Azt gondolom, attól, hogy mi Marosvásárhelyen élünk, van mondanivalónk Soprontól Csíkszeredáig minden magyar számára.

Idézet
Én mindig is összmagyar kultúrában gondolkodtam, s úgy hiszem, a mi feladatunk az aranymosás, hogy megkeressük és felmutassuk azt az értéket, ami Európának is szól. Az asszimilálódást, a beolvadást, az elvándorlást akkor kerüljük el leginkább Marosvásárhelyen is, ha a minőségre törekszünk. Aki Erdélyben marad, az ne azért tegye ezt, hogy szobrot állítsanak neki, hanem azért, mert ott is európai életet tud élni, s nem kell ezért Párizsba mennie.

Ezt a román hatalom is megértette, a támogatást pedig a román államtól kapjuk. És meg tudtuk a feletteseket győzni arról, hogy a román kultúra nem lesz kevesebb, ha a magyar nyelvű színház Romániában minőséget játszik.

– „Állami” elvárások sincsenek?

– Amióta én vezető vagyok, egyetlenegyszer sem tapasztaltam ilyesmit.

– A magyar államtól is kapnak támogatást, ez fontos önöknek?

– Hogyne, nagyon örülünk neki, de azért tudni kell, hogy mi ezt háromszorosan fizetjük vissza jogdíjak formájában, a magyarországi művészek alkalmazása, a művészeti képzés formájában, hisz az egyetemünkön számos magyarországi hallgatónk van, akiből színészt, rendezőt képzünk. Közülük most sokan itt vannak a fesztiválon, és láthatják, hogy ami Marosvásárhelyen történik, az ott van a főcsapáson, vagy divatosan szólva a mainstreamben. És a rendszerváltás után 27 évvel nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezt a határon túliságot abszolút nem vesszük figyelembe, és törekszünk is megakadályozni, hogy még egyszer olyan drámai elszigetelés történhessen meg, amilyen korábban.

– Milyennek érezte a fogadtatást a közönség részéről?

– Előfordult már, hogy fehér falú házakban lakó székelyekről vártak történeteket tőlünk, tapasztaltuk már más magyarországi szereplés alkalmával, hogy amikor Kádár János neve elhangzott az előadásunkban, a nézők kicsit meglepődtek. Aztán rájöhettek arra, hogy ez a mi általunk tartott tükör sokkal élesebb, mint amit ők esetleg saját maguknak tartanak. Távolról kicsit másként látszanak a lényeges dolgok, mint a földgolyó is, ha az űrhajóról nézzük. Remélem, hogy a pesti közönség „vette” ezt a perspektívát is.

B. Fülöp Erzsébet az UNITER-díjas előadás anya szerepében a pesti előadáson is remekelt, de a művész érzett némi különbséget a vásárhelyi és a pesti közönség reagálása között.

Kicsit most is belehalt a szerepébe B. Fülöp Erzsébet Galéria

Kicsit most is belehalt a szerepébe B. Fülöp Erzsébet

– A tegnap esti előadáson úgy éreztem, hogy az otthon megszokott poénokat nem vették az itteniek. Úgy látszik, megszoktuk, hogy nálunk Afrim előadásaiban – de másokéban is – jól megfér egymás mellett a tragédia és a humor. Itt a nézők nem nagyon mertek nevetni, bár ma este kicsit már másként volt ez. Úgy éreztem, mintha a groteszk jelenetek jobban hatottak volna a közönségre, és az előadás végén is hamarabb felcsattant a taps, mint tegnap.

Idézet
Ez a szerep nagy intenzitást igényel, most is belehaltam kicsit a meghalásomba.

Ebben az előadásban az a különös, hogy a semmiből az őrületig lehet eljutni, miközben rengeteget lehet tanulni az öregségről és a saját megrögzöttségeinkről is.

Bányai Kelemen Barna már ismeri a magyarországi közönséget, hiszen Szombathelyen a Weöres Sándor Színházban és Pesten az Örkényben is játszik, de ő is érzékelt valami meglepődést a pesti nézők részéről.

– Maga a téma, ez a sötét, bezárt világ mindig lenyomja kicsit a nézőket a székbe, de a vásárhelyiek „otthonosan” reagálnak a poénokra is. Itt az előadás végén eltelt egy kis idő, mire elkezdtek tapsolni. Érezhető volt, hogy Afrim különös víziója, absztrakt világa ennek a közönségnek teljesen ismeretlen.

Idézet
Elképzelhető, hogy amikor meglátták a plakáton, hogy Marosvásárhelyről jön egy színház, valami romantikus erdélyi elképzelést formáltak velünk kapcsolatban, s helyette kaptak egy nagyon modern színházat.

Az első ilyen élményünk a Bányavirág előadás után volt, ami szétrúgta a magyarországiakban a Székelyföldről alkotott romantikus képet. Afrim víziószerű világa egy európai felfogás, talán az olasz Romeo Castellucci munkáihoz hasonlító, s ezt a formavilágot a pesti néző – talán érthetően –nem köti egy erdélyi társulat játékához.

Erdélyi színházak a MITEM-en

Interjúsorozatunk megjelenése után jelezték szerkesztőségünknek a MITEM fesztivál szervezői, hogy a cikkünkben leírtakkal ellentétben a második MITEM fesztiváltól minden évben szerepelt a rendezvényen határon túli magyar előadás, eddig főleg romániai magyar társulat:
2015-ben A FÖSVÉNY – a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház;
2016-ban VÍZKERESZT, VAGY AMIRE VÁGYTOK – a Tamási Áron Színház;
2017-ben két előadás, a marosvásárhelyiekén kívül Visky András: PORNÓ c. darabja a szatmárnémeti Harag György Társulat előadásában.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Befőzés
Befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

Hirdetés
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
2025. szeptember 23., kedd

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó

A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Hirdetés