
A nyugalom, amelyben jól megfér a humor és a tragédia
Idén Budapesten a Nemzeti Színház negyedik alkalommal rendezte meg a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM). A fesztiválon tizennégy ország huszonkét produkcióval képviseltette magát, köztük a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata A nyugalom című, Bartalis Attila művei alapján készül előadással. Érdekes volt az előadást a Bartis-mű születésének színhelyén, Budapesten, a fővárosi nézőkkel együtt látni. Az előadást követő művész-közönség találkozón a próbafolyamat élményeiről a főszereplők – B. Fülöp Erzsébet, Bányai Kelemen Barna, Berekméri Katalin és Kiss Bora – meséltek a publikumnak.
2017. május 05., 15:412017. május 05., 15:41
2017. május 08., 23:182017. május 08., 23:18
A következő rövid interjúkat valódi internacionális fesztiváli hangulatban úszó színházi büfében vettem föl, először Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját, a MITEM művészeti vezetőjét kérdeztem.
– Többször láttuk önt mostanában Marosvásárhelyen , úgy is, mint az ott vendégszereplő pesti előadásuk rendezőjét, de úgy is, mint az egyik helyi produkció nézőjét. Egy induló kapcsolatról van szó a két színház között?
– Először a sepsiszentgyörgyi színházzal alakult ki jó kapcsolatunk, az elmúlt években a marosvásárhelyiekkel is megtaláltuk az együttműködési lehetőséget. Társulatunk bemutatta náluk Örkény Tótékját, nemrég pedig Tamási Áron Vitéz lélek című darabját. A Tompa Miklós Társulat az utóbbi években komolyan feljövőben van, ezt nem csak örvendetes megtapasztalni, de úgy hiszem, kötelességünk is megismertetni a marosvásárhelyi művészeket a magyar főváros közönségével. Egyáltalán, a határon túli magyar színházi eredményeket itt, Budapesten, a Nemzeti Színházban is fel kell mutatnunk.
Vidnyánszky Attilát szereplőként és nézőként is láthattuk mostanság Marosvásárhelyen
Fotó: www.nemzetiszinhaz.hu
– Ön szerint létezik külön határon túli magyar kultúra?
– Szerintem a magyar kultúra egységes, de a határvonalak, akárhogy is nézzük, az országok között mégiscsak ott húzódnak. Jómagam, aki Beregszászból származom, ezt megtapasztaltam. Saját és családi Trianon-traumáim is vannak, de ezek miatt nem hiszem, hogy szabad lenne a szomszéd nemzetek kultúráját nem tisztelni. A magyar kultúrát ott kell megtartani, ahol az ember él. Itt ezt sokkal könnyebb, hisz a saját nemzetünk vesz körül bennünket még a szomszédos országok felől is.
– Figyelemre méltó, hogy a marosvásárhelyi társulat előadásai közül egy olyan darabot választottak, amely Bartis Attila, az Erdélyből származó, ma már budapestivé lett író alkotása, a színpadra állítója viszont egy nemzetközi hírű román rendező, Radu Afrim. Miért ezt produkciót hívták meg a fesztiválra?
– Mert ez egy nagyon erős előadás. Miközben egy tragikus anya-fiú kapcsolatot mutat be, a Kádár-korszak jellemzőit is hordozza, de megidézi az összes kelet-európai országra érvényes korabeli állapotokat is. Kiváló produkciónak tartom még akkor is, ha a hangulata nem igazán az én ízlésem szerint való. Én ugyanis úgy vélem, ami szomorú, azt nem kell még szomorúbban bemutatni. Szerintem a szépet és a jót is meg kell látni a körülöttünk levő világban, nem szabad belesüppedni a depresszióba. Ez a fesztivál arra is jó, hogy – Olaszország, Dánia, Svédország, Litvánia, Norvégia színházművészete mellett – a szomszéd nemzetek produkcióit és neves rendezőit is bemutassuk. Tegnap Silviu Purcarete, a kiváló román rendező Faustját láthatta a közönség a nagyszebeniek előadásában, és örömmel láttam, hogy a nézők szemében az előadás végén könnyek csillogtak. A MITEM egy hagyományteremtő szándékkal létrehozott fesztivál, ami alkalmat kínál arra, hogy más nemzetek produkciói frissítő hatással legyenek a magyar színházi kultúrára. Hogy a külföldi szakma is megismerje a magyar színházművészetet, amibe beletartozhatnak a nem magyarországi, de magyar nyelven játszó színházak előadásai, ahogyan a Tompa Miklós Társulaté is. S fontos az is, hogy e találkozó – a Madách International Theatre Meeting – kapcsán a résztvevők megjegyezzék Madách Imre, a nagy magyar drámaíró nevét is.
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója is elkísérte a Tompa Miklós Társulatot és komoly szakmai értékmérőnek tekintette a budapesti meghívást.
– Ha jól tudom, most először vesz részt romániai magyar színház a negyedik alkalommal megrendezett fesztiválon. Mit jelent ez a színház életében?
– Ez egy visszaigazolás, hogy érdemes összeszorított foggal, sokszor a családtól elvett időben többet dolgozni, mert a munka megtérül, és a szakma ezt díjazza. Most a MITEM-re, egy európaivá lett rendezvényre hívtak meg minket, két hét múlva a POSZT-ra megyünk, majd Csehországba egy fesztiválra, és a minap kaptunk meghívást Szerbiából, ahova a Sirály című előadást visszük. És mindenütt a magyar kultúrát képviseljük.
Gáspárik Attila szerint a MITEM-meghívás is egy igazolás
– Ön szerint mit jelez az, hogy egy határon inneni-túli, „a mi kutyánk kölyke” magyar író és egy romániai román rendező közös remekművét hívták meg a budapesti fesztiválra?
– Azt gondolom, attól, hogy mi Marosvásárhelyen élünk, van mondanivalónk Soprontól Csíkszeredáig minden magyar számára.
Ezt a román hatalom is megértette, a támogatást pedig a román államtól kapjuk. És meg tudtuk a feletteseket győzni arról, hogy a román kultúra nem lesz kevesebb, ha a magyar nyelvű színház Romániában minőséget játszik.
– „Állami” elvárások sincsenek?
– Amióta én vezető vagyok, egyetlenegyszer sem tapasztaltam ilyesmit.
– A magyar államtól is kapnak támogatást, ez fontos önöknek?
– Hogyne, nagyon örülünk neki, de azért tudni kell, hogy mi ezt háromszorosan fizetjük vissza jogdíjak formájában, a magyarországi művészek alkalmazása, a művészeti képzés formájában, hisz az egyetemünkön számos magyarországi hallgatónk van, akiből színészt, rendezőt képzünk. Közülük most sokan itt vannak a fesztiválon, és láthatják, hogy ami Marosvásárhelyen történik, az ott van a főcsapáson, vagy divatosan szólva a mainstreamben. És a rendszerváltás után 27 évvel nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezt a határon túliságot abszolút nem vesszük figyelembe, és törekszünk is megakadályozni, hogy még egyszer olyan drámai elszigetelés történhessen meg, amilyen korábban.
– Milyennek érezte a fogadtatást a közönség részéről?
– Előfordult már, hogy fehér falú házakban lakó székelyekről vártak történeteket tőlünk, tapasztaltuk már más magyarországi szereplés alkalmával, hogy amikor Kádár János neve elhangzott az előadásunkban, a nézők kicsit meglepődtek. Aztán rájöhettek arra, hogy ez a mi általunk tartott tükör sokkal élesebb, mint amit ők esetleg saját maguknak tartanak. Távolról kicsit másként látszanak a lényeges dolgok, mint a földgolyó is, ha az űrhajóról nézzük. Remélem, hogy a pesti közönség „vette” ezt a perspektívát is.
B. Fülöp Erzsébet az UNITER-díjas előadás anya szerepében a pesti előadáson is remekelt, de a művész érzett némi különbséget a vásárhelyi és a pesti közönség reagálása között.
Kicsit most is belehalt a szerepébe B. Fülöp Erzsébet
– A tegnap esti előadáson úgy éreztem, hogy az otthon megszokott poénokat nem vették az itteniek. Úgy látszik, megszoktuk, hogy nálunk Afrim előadásaiban – de másokéban is – jól megfér egymás mellett a tragédia és a humor. Itt a nézők nem nagyon mertek nevetni, bár ma este kicsit már másként volt ez. Úgy éreztem, mintha a groteszk jelenetek jobban hatottak volna a közönségre, és az előadás végén is hamarabb felcsattant a taps, mint tegnap.
Ebben az előadásban az a különös, hogy a semmiből az őrületig lehet eljutni, miközben rengeteget lehet tanulni az öregségről és a saját megrögzöttségeinkről is.
Bányai Kelemen Barna már ismeri a magyarországi közönséget, hiszen Szombathelyen a Weöres Sándor Színházban és Pesten az Örkényben is játszik, de ő is érzékelt valami meglepődést a pesti nézők részéről.
– Maga a téma, ez a sötét, bezárt világ mindig lenyomja kicsit a nézőket a székbe, de a vásárhelyiek „otthonosan” reagálnak a poénokra is. Itt az előadás végén eltelt egy kis idő, mire elkezdtek tapsolni. Érezhető volt, hogy Afrim különös víziója, absztrakt világa ennek a közönségnek teljesen ismeretlen.
Az első ilyen élményünk a Bányavirág előadás után volt, ami szétrúgta a magyarországiakban a Székelyföldről alkotott romantikus képet. Afrim víziószerű világa egy európai felfogás, talán az olasz Romeo Castellucci munkáihoz hasonlító, s ezt a formavilágot a pesti néző – talán érthetően –nem köti egy erdélyi társulat játékához.
Erdélyi színházak a MITEM-en
Interjúsorozatunk megjelenése után jelezték szerkesztőségünknek a MITEM fesztivál szervezői, hogy a cikkünkben leírtakkal ellentétben a második MITEM fesztiváltól minden évben szerepelt a rendezvényen határon túli magyar előadás, eddig főleg romániai magyar társulat:
2015-ben A FÖSVÉNY – a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház;
2016-ban VÍZKERESZT, VAGY AMIRE VÁGYTOK – a Tamási Áron Színház;
2017-ben két előadás, a marosvásárhelyiekén kívül Visky András: PORNÓ c. darabja a szatmárnémeti Harag György Társulat előadásában.
Egyetlen falat ebből a meleg, spenótos-parmezános csodából, és garantáltan magad mögött hagyod a nap minden fáradtságát.
Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.
Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.
Két csíkszeredai biciklisfutár egy elsőre őrültnek tűnő ötlettel állt rajthoz a Tour Horizonton: futártáskával a hátukon vágtak neki a 700 kilométeres kalandnak. Négy és fél nap, 8000 méter szintkülönbség és számtalan történet lett belőle.
Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.
Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.
Mindössze 750 ezer dollárból készült és eddig 400 millió dollárt hozott. A Megszállottság (Obsession) az év horrorja, ami megdolgozza a nézőjét, a Z-generáció pedig emellett tette le a voksát a futószalagon érkező blocbusterekkel ellentétben.
Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.
Proteines puding, fehérjés csoki, extra proteinnel dúsított tej. Ma már szinte mindenből létezik fitnesz-változat, de valóban hiányt szenvedünk fehérjéből, vagy a marketing diktálja az étlapot? Pirlea Alessandra dietetikussal jártuk körül a kérdést.
2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.
szóljon hozzá!