
Harsányi Zsolt
Fotó: Harsányi Zsolt személyes archívuma
Népszerű darabbal, a Liselotte és a május című előadással vendégszerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban április 27-én, csütörtökön 19 órától. A bemutató apropóján Harsányi Zsolt rendezővel beszélgettünk.
2023. április 26., 19:442023. április 26., 19:44
– Korunk egyik jellemzője a magány, az elmagányosodás. Komoly témához nyúl humorral Pozsgai Zsolt darabja – így könnyebb megtalálni az utat a közönséghez?
– Minden bizonnyal igen. Az előadást 2015-ben mutattuk be a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, majd átvette a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Tehát nyolc éve van már műsoron, ami egyaránt köszönhető a szerzőnek, a színészeknek és nem utolsósorban a közönségnek – úgy tűnik, sikerült megtalálnunk hozzá az utat. A nézők (szerencsés esetben) egyaránt szeretnek kikapcsolódni és elgondolkodni, amire Pozsgai Zsolt szövege – az egymást felerősítő tragikus és komikus elemek révén – remek lehetőséget kínál.
– A legtöbb nyelven játszott magyar vígjátékok egyikeként tartják számon a Liselotte és a májust. Rendezőként miben látja a nemzetközi siker titkát?
– A titkot én sem tudom, de valószínűleg olyan kérdéseket feszeget a szöveg, az előadás, amelyek ugyanúgy foglalkoztatják az embereket a világ nagy részén, ahogyan bennünket.
– Galló Ernő számos karakter bőrébe bújik egyetlen előadás alatt. Ez milyen kihívást jelentett a munkafolyamatban?
– Lényegében ezt a szöveget el lehet játszani egy női és több férfi szereplővel is, de eljátszhatja az összes férfi szerepet egyetlen színész, – ami valóban nem kis kihívás, ugyanakkor izgalmas feladat és nagy lehetőség is. A színészi feladaton túl technikai kihívást is jelentett, hogy Galló Ernőnek nagyon rövid idő alatt kellett átvedlenie, de nem csak képletesen, hanem a szó szoros értelmében is: a színfalak mögött, az öltöztető segítségével.
Fotó: Hodgyai István/Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
– Manapság egyre nehezebben találunk párt és egyre könnyebben engedjük el. „Amortizálódott” a párkapcsolat, a házasság? Hogyan látja ezt alkotó emberként?
– Nem vagyok ennyire borúlátó, illetve kategorikus. Amióta világ a világ, minden kor embere úgy vélte, hogy bezzeg régen mennyivel jobb volt minden.
Ez egy elég összetett kérdés, amiben természetesen vannak változó tényezők, de a főszerep mindig is a szubjektivitásé marad. A válságot nem kell feltétlenül negatív előjellel felruházni, hiszen a válságot nevezhetnénk változásnak is. A változás pedig a világ természetéhez tartozik, és a folytonosan változóban levő világhoz, tetszik, nem tetszik, valamilyen mértékben nemcsak nekünk, embereknek kell alkalmazkodnunk, újraértelmeznünk a hozzá fűződő viszonyunkat, de akár a házasság, illetve az egyház intézményének vagy akár az egész társadalmi berendezkedésnek is hozzá kell idomulnia.
– Milyen fogadtatásban részesült a darab a különböző korosztályok részéről, tapasztalt-e eltérést ebben?
– Különösebben nem tapasztaltam eltéréseket, de biztos, hogy más szemmel nézi egy fiatal, akinek még nem feltétlenül az életre szóló társkapcsolat megtalálása az elsődleges célja, és megint másképp egy középkorú vagy idősebb ember, aki talán épp egyedül éli az életét. Egy viszont biztos:
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!