Harsányi Zsolt: „a társas lény minden nézőben megbújik”
Harsányi Zsolt
Fotó: Harsányi Zsolt személyes archívuma
Népszerű darabbal, a Liselotte és a május című előadással vendégszerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban április 27-én, csütörtökön 19 órától. A bemutató apropóján Harsányi Zsolt rendezővel beszélgettünk.
Farkas Imola
2023. április 26., 19:442023. április 26., 19:44
– Korunk egyik jellemzője a magány, az elmagányosodás. Komoly témához nyúl humorral Pozsgai Zsolt darabja – így könnyebb megtalálni az utat a közönséghez?
– Minden bizonnyal igen. Az előadást 2015-ben mutattuk be a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, majd átvette a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Tehát nyolc éve van már műsoron, ami egyaránt köszönhető a szerzőnek, a színészeknek és nem utolsósorban a közönségnek – úgy tűnik, sikerült megtalálnunk hozzá az utat. A nézők (szerencsés esetben) egyaránt szeretnek kikapcsolódni és elgondolkodni, amire Pozsgai Zsolt szövege – az egymást felerősítő tragikus és komikus elemek révén – remek lehetőséget kínál.
– A legtöbb nyelven játszott magyar vígjátékok egyikeként tartják számon a Liselotte és a májust. Rendezőként miben látja a nemzetközi siker titkát?
– A titkot én sem tudom, de valószínűleg olyan kérdéseket feszeget a szöveg, az előadás, amelyek ugyanúgy foglalkoztatják az embereket a világ nagy részén, ahogyan bennünket.
– Galló Ernő számos karakter bőrébe bújik egyetlen előadás alatt. Ez milyen kihívást jelentett a munkafolyamatban?
– Lényegében ezt a szöveget el lehet játszani egy női és több férfi szereplővel is, de eljátszhatja az összes férfi szerepet egyetlen színész, – ami valóban nem kis kihívás, ugyanakkor izgalmas feladat és nagy lehetőség is. A színészi feladaton túl technikai kihívást is jelentett, hogy Galló Ernőnek nagyon rövid idő alatt kellett átvedlenie, de nem csak képletesen, hanem a szó szoros értelmében is: a színfalak mögött, az öltöztető segítségével.
Fotó: Hodgyai István/Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
– Manapság egyre nehezebben találunk párt és egyre könnyebben engedjük el. „Amortizálódott” a párkapcsolat, a házasság? Hogyan látja ezt alkotó emberként?
– Nem vagyok ennyire borúlátó, illetve kategorikus. Amióta világ a világ, minden kor embere úgy vélte, hogy bezzeg régen mennyivel jobb volt minden.
Ez egy elég összetett kérdés, amiben természetesen vannak változó tényezők, de a főszerep mindig is a szubjektivitásé marad. A válságot nem kell feltétlenül negatív előjellel felruházni, hiszen a válságot nevezhetnénk változásnak is. A változás pedig a világ természetéhez tartozik, és a folytonosan változóban levő világhoz, tetszik, nem tetszik, valamilyen mértékben nemcsak nekünk, embereknek kell alkalmazkodnunk, újraértelmeznünk a hozzá fűződő viszonyunkat, de akár a házasság, illetve az egyház intézményének vagy akár az egész társadalmi berendezkedésnek is hozzá kell idomulnia.
– Milyen fogadtatásban részesült a darab a különböző korosztályok részéről, tapasztalt-e eltérést ebben?
– Különösebben nem tapasztaltam eltéréseket, de biztos, hogy más szemmel nézi egy fiatal, akinek még nem feltétlenül az életre szóló társkapcsolat megtalálása az elsődleges célja, és megint másképp egy középkorú vagy idősebb ember, aki talán épp egyedül éli az életét. Egy viszont biztos:
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!