
Gyergyó kulturális értékeiről könyvet is kiadott idén a történész
Fotó: Gergely Imre
Csak kezdete volt, vége nem lehet a történelmi tények feltárásának. A kutatások olyan részletekre világítanak rá, melyek átírják eddigi ismereteinket, ha akarunk szembenézni a valósággal, ha nem. Az újdonságok ismertetésének is helyszíne a Magyar Tudomány Napjára a napokban Gyergyószentmiklóson megszervezett nemzetközi történészkonferencia, melyről dr. Garda Dezső történésszel, konferenciaszervezővel beszélgettünk.
2018. október 25., 14:452018. október 25., 14:45
2018. október 25., 16:102018. október 25., 16:10
– 1848 és 1918 Magyarország, Erdély és Székelyföld történetében – miért ezt választotta a nemzetközi konferencia témájaként a szervező, Garda Dezső történész?
– A 170, illetve a 100 éves évforduló döntő módon befolyásolta a konferencia témáját. Ugyanakkor a különböző vélemények ütközése, az új dokumentumok feltárása döntő módon hozzájárult a témaválasztáshoz. Amikor a tények, események újfajta megközelítése lehetőséget biztosít múltunk tényszerűbb feltárásához, akkor a történész szívesen vállalja legújabb kutatásainak a megosztását hallgatóival.
– Új dokumentumok feltárásáról beszél...
– Személyes példát említek: az elmúlt esztendőben kutattam a Magyar Nemzeti Levéltárban, a Széchényi könyvtárban, és olyan dokumentumokra bukkantam, melyek más képet adnak Gyergyószentmiklós múltjának egy szakaszáról, mely más fényben tünteti fel még a székelyföldi eseményeket is. Megváltozott a kép az 1918-as eseményekről és Orel Dezsőről, a város egykori polgármesteréről is.
Lázadás tört volna ki, de lecsillapították azzal, hogy mindegyik tisztségviselő vállalta, egész vagyonával felel abban az esetben, ha a városlakókat kár érte. Erre nem került sor, és november 22-én a tömeg felháborodott a korrupt városvezetés felelősségre vonásának hiánya miatt, és ez felkeléshez vezetett. Elfoglalták Gyergyószentmiklós főbb épületeit azok a nemzetőrök, akik a rendre kellett volna felvigyázzanak. Tehát nem a vörös gárdisták lázadása volt. Ezzel párhuzamosan bejöttek a román csapatok Gyergyószentmiklósra, és a helybéliekben az a tudat alakult ki, hogy a városvezetők hívták be a románokat. Végül kivizsgálták a városvezetést, leváltották az elöljárókat, 1919 januárjában Tódor Béla lett a polgármester, Orel Dezső gyorsan nyugdíjaztatta magát. Jött a román hatalomátvétel, februárban már ki kellett tenni a román zászlót, áprilisban letartóztatták a városi tanácsot... Ilyen és ehhez hasonló tények kerülnek napvilágra.
Garda Dezső a 2018-as nemzetközi történészkonferencián
Fotó: Balázs Katalin
– Hogyan látja, a kutatási terület megválasztásában van-e különbség aközött, hogy anyaországi vagy elszakított országrészben élő magyar történészről van-e szó?
– 1990 óta az anyaországi és az elszakított országrészben élő történészek egyaránt kutatják a magyarság sorsfordító eseményeit. Kutatásaik kiegészítik egymást, s így lehetőséget biztosítanak a magyarság múltjának jobb megismeréséhez.
– Van-e két igazság egy időben? Tapasztalt-e olyat, hogy másként emlékezzen vagy más eredményre jusson Erdély múltja tekintetében a román és a magyar történész?
– Az erdélyi román történészek többsége számára az általuk kidolgozott elmélet a fontos, melynek igazolására adatokat keresnek. A magyar történészek elméletét a történelmi forrás határozza meg. Ők a dokumentumok alapján próbálják kialakítani a történelmi igazságot.
– Vannak-e divatos, sokat kutatott korszakok, illetve melyek a múlt bermudaháromszögei, olyan foltok, melyekről keveset tudunk?
– Csak látszólag bizonyulnak divatos témának vagy sokat kutatott korszaknak az 1848-as, illetve az 1918-as események. A valóságban e két korszakra vonatkozóan még mindig sok a fehér folt, melyről keveset tudunk. A politikus kutatók még kerülik az igazság teljes kimondását.
A románok 1918 végén elfoglalták Erdélyt, csak Gyergyószentmiklóson három hadsereg ment keresztül, és a többiek mentek Erdély belseje felé.
A történész, bár úgy érzi, nem kap elég figyelmet, hisz munkája értékében
Fotó: Balázs Katalin
– Milyen tényezők segítik, és melyek akadályozzák ma a múltkutatást?
– A történész szakmai elhívatottsága a döntő. A közöny, csak a pénzt értékelő mentalitás a székelyföldi magyarságnak a szülőföldtől való elidegenítéséhez vezethet. Ki kell állnia a történésznek a népe mellett akkor is, ha munkáját a saját közössége nem értékeli, ha az egyszerű ember és a politikai elit ezt napjainkban nem tartja fontosnak.
– Mire alapozza azt a kijelentését, hogy a történész munkáját a saját közössége nem értékeli?
– Én ezt így érzem. Erre áldoztam fel az életem, több mint negyven esztendőt jártam a levéltárakat, és amit feltártam, szinte semmibe veszik.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.
A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.
szóljon hozzá!