Elmaradt közösségi értékelés: Garda Dezsővel a hiábavaló történelmi kutatásokról
Gyergyó kulturális értékeiről könyvet is kiadott idén a történész
Fotó: Gergely Imre
Csak kezdete volt, vége nem lehet a történelmi tények feltárásának. A kutatások olyan részletekre világítanak rá, melyek átírják eddigi ismereteinket, ha akarunk szembenézni a valósággal, ha nem. Az újdonságok ismertetésének is helyszíne a Magyar Tudomány Napjára a napokban Gyergyószentmiklóson megszervezett nemzetközi történészkonferencia, melyről dr. Garda Dezső történésszel, konferenciaszervezővel beszélgettünk.
Balázs Katalin
2018. október 25., 14:452018. október 25., 14:45
2018. október 25., 16:102018. október 25., 16:10
– 1848 és 1918 Magyarország, Erdély és Székelyföld történetében – miért ezt választotta a nemzetközi konferencia témájaként a szervező, Garda Dezső történész?
– A 170, illetve a 100 éves évforduló döntő módon befolyásolta a konferencia témáját. Ugyanakkor a különböző vélemények ütközése, az új dokumentumok feltárása döntő módon hozzájárult a témaválasztáshoz. Amikor a tények, események újfajta megközelítése lehetőséget biztosít múltunk tényszerűbb feltárásához, akkor a történész szívesen vállalja legújabb kutatásainak a megosztását hallgatóival.
– Új dokumentumok feltárásáról beszél...
– Személyes példát említek: az elmúlt esztendőben kutattam a Magyar Nemzeti Levéltárban, a Széchényi könyvtárban, és olyan dokumentumokra bukkantam, melyek más képet adnak Gyergyószentmiklós múltjának egy szakaszáról, mely más fényben tünteti fel még a székelyföldi eseményeket is. Megváltozott a kép az 1918-as eseményekről és Orel Dezsőről, a város egykori polgármesteréről is.
Lázadás tört volna ki, de lecsillapították azzal, hogy mindegyik tisztségviselő vállalta, egész vagyonával felel abban az esetben, ha a városlakókat kár érte. Erre nem került sor, és november 22-én a tömeg felháborodott a korrupt városvezetés felelősségre vonásának hiánya miatt, és ez felkeléshez vezetett. Elfoglalták Gyergyószentmiklós főbb épületeit azok a nemzetőrök, akik a rendre kellett volna felvigyázzanak. Tehát nem a vörös gárdisták lázadása volt. Ezzel párhuzamosan bejöttek a román csapatok Gyergyószentmiklósra, és a helybéliekben az a tudat alakult ki, hogy a városvezetők hívták be a románokat. Végül kivizsgálták a városvezetést, leváltották az elöljárókat, 1919 januárjában Tódor Béla lett a polgármester, Orel Dezső gyorsan nyugdíjaztatta magát. Jött a román hatalomátvétel, februárban már ki kellett tenni a román zászlót, áprilisban letartóztatták a városi tanácsot... Ilyen és ehhez hasonló tények kerülnek napvilágra.
Garda Dezső a 2018-as nemzetközi történészkonferencián
Fotó: Balázs Katalin
– Hogyan látja, a kutatási terület megválasztásában van-e különbség aközött, hogy anyaországi vagy elszakított országrészben élő magyar történészről van-e szó?
– 1990 óta az anyaországi és az elszakított országrészben élő történészek egyaránt kutatják a magyarság sorsfordító eseményeit. Kutatásaik kiegészítik egymást, s így lehetőséget biztosítanak a magyarság múltjának jobb megismeréséhez.
– Van-e két igazság egy időben? Tapasztalt-e olyat, hogy másként emlékezzen vagy más eredményre jusson Erdély múltja tekintetében a román és a magyar történész?
– Az erdélyi román történészek többsége számára az általuk kidolgozott elmélet a fontos, melynek igazolására adatokat keresnek. A magyar történészek elméletét a történelmi forrás határozza meg. Ők a dokumentumok alapján próbálják kialakítani a történelmi igazságot.
– Vannak-e divatos, sokat kutatott korszakok, illetve melyek a múlt bermudaháromszögei, olyan foltok, melyekről keveset tudunk?
– Csak látszólag bizonyulnak divatos témának vagy sokat kutatott korszaknak az 1848-as, illetve az 1918-as események. A valóságban e két korszakra vonatkozóan még mindig sok a fehér folt, melyről keveset tudunk. A politikus kutatók még kerülik az igazság teljes kimondását.
A románok 1918 végén elfoglalták Erdélyt, csak Gyergyószentmiklóson három hadsereg ment keresztül, és a többiek mentek Erdély belseje felé.
A történész, bár úgy érzi, nem kap elég figyelmet, hisz munkája értékében
Fotó: Balázs Katalin
– Milyen tényezők segítik, és melyek akadályozzák ma a múltkutatást?
– A történész szakmai elhívatottsága a döntő. A közöny, csak a pénzt értékelő mentalitás a székelyföldi magyarságnak a szülőföldtől való elidegenítéséhez vezethet. Ki kell állnia a történésznek a népe mellett akkor is, ha munkáját a saját közössége nem értékeli, ha az egyszerű ember és a politikai elit ezt napjainkban nem tartja fontosnak.
– Mire alapozza azt a kijelentését, hogy a történész munkáját a saját közössége nem értékeli?
– Én ezt így érzem. Erre áldoztam fel az életem, több mint negyven esztendőt jártam a levéltárakat, és amit feltártam, szinte semmibe veszik.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!