A kolozsvári Mikó étterem
Fotó: Makkay József
Dolgozott autóalkatrész-forgalmazó cég és bútorgyártó vállalat vezetőjeként, és ő építette ki Kolozsvár első magyar éttermeit. A kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa és vezetője, Kovács Zsolt kilenc éve arra törekszik, hogy övé legyen a kincses város igazi „magyar vendéglője”. Olvassák el a Székelyhon Erdélyi Gasztró mellékletének írását.
2020. január 15., 15:482020. január 15., 15:48
A kolozsvári Mikó étterem tulajdonosát és vezetőjét, Kovács Zsoltot legtalálóbban a hivatásos menedzser titulussal lehetne jellemezni. Amióta a kilencvenes évek elején elvégezte a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakát, sok mindennel foglalkozott, amíg a vendéglátóiparban kötött ki.
Kovács Zsolt hosszas keresés után horgonyzott le a gasztronómia mellett
Fotó: Makkay József
Egy autóalkatrész-forgalmazó vállalatnál kezdte pályafutását 1996-ban, de amikor 2000-ben megszületett az első lánya, megpróbált egy nyugodtabb állást keresni és egy bútorgyár vezetője lett. Később magyarországi barátja révén olasz konyhagépek és lengyel háztartási gépek romániai forgalmazójaként váltott szakmát, majd egy fejvadász cég látókörébe került és idővel, így jött képbe a római katolikus egyház tulajdonában Kolozsváron beindult Agapé vendéglátóipari cég vezetése.
A kétezres évek elején ez volt Kolozsvár első, jól átgondolt magyar éttermi kezdeményezése, ahol nemcsak a magyar receptek alapján elkészített a la carte éttermi felhozatalt és annak önkiszolgálós változatát honosították meg, hanem a több évtizedes kommunista éra után itt teremtették meg elsőként Kolozsváron a magyar zenével fűszerezett vendéglői esteket a Kós Károly nevét viselő éttermükben.
Hogy milyen út vezetett az Agapé étteremből a Mikó étteremig, arról a Székelyhon szerdai gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban olvashatnak.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!