Tanévnyitó Csíkszentdomokoson 2018-ban. Addig van magyar diák, amíg van magyar iskola
Fotó: Gecse Noémi
Közel harminc év alatt majd 54 ezerrel lett levesebb a magyar diák Erdélyben, ami 37 százalékos csökkenést jelent 1990-hez képest, ám országosan a magyarok száma növekedett. Hogy áll Erdély a beiskolázási számok és az oktatási rendszer jövőjét illetően? Ezt járja körül a Székelyhon napilap melléklete, a Kilátó.
2020. január 06., 13:222020. január 06., 13:22
1990-ben országos szinten 47 600 magyar gyereket írattak óvodába. Ez a szám 2018-ban ugyan lecsökkent 33 000-re, viszont az arányokat tekintve alig történt elmozdulás. Míg 1990-ben 6,33 százalékot tett ki a magyar gyerekek aránya a romániai óvodások létszámán belül, addig 2018-ban – dacára a jelentős népességfogyásnak – még mindig 6,31 százalékon állt a magyar óvodások országos aránya, pedig létszámukat tekintve mintegy harminc százalékos fogyás figyelhető meg.
Az elemi és középiskolák erdélyi magyar adatait vizsgálva megállapítható, hogy míg 1990-ben 142 459 magyar iskolás iratkozott be az oktatási intézményekbe, 2018-ra ez a szám az elsőre megdöbbentően alacsonynak tűnő 88 811. Ugyanakkor országos arányait tekintve az 1990-es 5,22-ről 2018-ra 5,45 százalékra nőtt az elemi és általános oktatásban részt vevő magyar diákok országos aránya.
Az elemi és általános oktatás esetében az 1997 és 2017 közötti húsz esztendőben enyhén növekedett a magyarul tanulók aránya, 76-ról 79 százalékra, és nagyjából megegyezik az etnikai aránnyal, amely szintén emelkedett a vizsgált periódusban. A középfokú képzés esetében van hangsúlyosabb lemaradás: a 79 százalékra becsült magyar anyanyelvű népességhez képest 77 százalékos a magyar tannyelvű líceumi és szakiskolai osztályokba járók aránya.
Milyen jelenségei vannak az oktatási rendszer torzulásának, és mi derül ki a középiskolák az Erdélystat által is közölt rangsorából? Milyen, a rendszert alapjaiban megváltoztató reformokat kellene megvalósítaniuk az erdélyi magyar oktatással foglalkozó szakembereknek? Megtudhatják a Kilátó január 6-i lapszámából.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!