
A Párizsban 1960-ban diadalmaskodó szovjet válogatott
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
A világbajnokságok és olimpiák mellett a sportvilág egyik legnézettebb, legfontosabb rendezvénysorozata a labdarúgó Európa-bajnokság. Az ismert okok miatt tavalyról idénre halasztott Eb-tornának több évtizedes izgalmas története van. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában az Eb születésének történetét, illetve az első tornát elevenítik fel.
2021. május 25., 11:082021. május 25., 11:08
2021. május 25., 11:182021. május 25., 11:18
Hosszú út vezetett az első Európai Nemzetek Kupája elnevezésű négyes tornáig, amelyet 1960-ban tartottak Franciaországban – mutat rá a cikk szerzője.
Az úgynevezett első modernkori olimpiát már 1908-ban megtartották Londonban, futball-világbajnokságokat 1930 óta, négyévente rendeztek – tehát ez harminc évvel megelőzte az első Eb-tornát –, míg a dél-amerikai kontinensbajnokságot, a Copa Américát már 1916-ben elindították. De az európai klubcsapatok számára kiírt kupasorozatok is megelőzték a Nemzetek Kupáját, hiszen a mai Bajnokok Ligája elődje, a Bajnokcsapatok Európa Kupája 1956-ban indult útjára, míg a Vásárvárosok Kupája (a későbbi UEFA Kupa, a mai Európa Liga) 1958-ban indult.
(a Copa América mintájára), ám akkor kérését elutasították. Sok év után, a második világháborút követően, 1952-ben megint elővette a tervét, de akkor sem járt sikerrel.
Henri Delaunay, az Eb megálmodója
Fotó: Wikimedia Commons
Az ok egyszerű volt: európai kontinentális szövetség akkoriban még nem létezett, azt csupán 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelben, ráadásul Henri Delaunay lett a szövetség első főtitkára Ebbe Schwartz dán elnök mellett. A francia sportvezető azonban 1955. november 9-én elhunyt, álmát a főtitkári poszton őt követő fia, Pierre Delaunay váltotta valóra.
Minderről bővebben az Erdélyi Sport május 25-ei lapszámában olvashatnak.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!