
A Párizsban 1960-ban diadalmaskodó szovjet válogatott
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
A világbajnokságok és olimpiák mellett a sportvilág egyik legnézettebb, legfontosabb rendezvénysorozata a labdarúgó Európa-bajnokság. Az ismert okok miatt tavalyról idénre halasztott Eb-tornának több évtizedes izgalmas története van. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában az Eb születésének történetét, illetve az első tornát elevenítik fel.
2021. május 25., 11:082021. május 25., 11:08
2021. május 25., 11:182021. május 25., 11:18
Hosszú út vezetett az első Európai Nemzetek Kupája elnevezésű négyes tornáig, amelyet 1960-ban tartottak Franciaországban – mutat rá a cikk szerzője.
Az úgynevezett első modernkori olimpiát már 1908-ban megtartották Londonban, futball-világbajnokságokat 1930 óta, négyévente rendeztek – tehát ez harminc évvel megelőzte az első Eb-tornát –, míg a dél-amerikai kontinensbajnokságot, a Copa Américát már 1916-ben elindították. De az európai klubcsapatok számára kiírt kupasorozatok is megelőzték a Nemzetek Kupáját, hiszen a mai Bajnokok Ligája elődje, a Bajnokcsapatok Európa Kupája 1956-ban indult útjára, míg a Vásárvárosok Kupája (a későbbi UEFA Kupa, a mai Európa Liga) 1958-ban indult.
(a Copa América mintájára), ám akkor kérését elutasították. Sok év után, a második világháborút követően, 1952-ben megint elővette a tervét, de akkor sem járt sikerrel.
Henri Delaunay, az Eb megálmodója
Fotó: Wikimedia Commons
Az ok egyszerű volt: európai kontinentális szövetség akkoriban még nem létezett, azt csupán 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelben, ráadásul Henri Delaunay lett a szövetség első főtitkára Ebbe Schwartz dán elnök mellett. A francia sportvezető azonban 1955. november 9-én elhunyt, álmát a főtitkári poszton őt követő fia, Pierre Delaunay váltotta valóra.
Minderről bővebben az Erdélyi Sport május 25-ei lapszámában olvashatnak.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!