
A Párizsban 1960-ban diadalmaskodó szovjet válogatott
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
A világbajnokságok és olimpiák mellett a sportvilág egyik legnézettebb, legfontosabb rendezvénysorozata a labdarúgó Európa-bajnokság. Az ismert okok miatt tavalyról idénre halasztott Eb-tornának több évtizedes izgalmas története van. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában az Eb születésének történetét, illetve az első tornát elevenítik fel.
2021. május 25., 11:082021. május 25., 11:08
2021. május 25., 11:182021. május 25., 11:18
Hosszú út vezetett az első Európai Nemzetek Kupája elnevezésű négyes tornáig, amelyet 1960-ban tartottak Franciaországban – mutat rá a cikk szerzője.
Az úgynevezett első modernkori olimpiát már 1908-ban megtartották Londonban, futball-világbajnokságokat 1930 óta, négyévente rendeztek – tehát ez harminc évvel megelőzte az első Eb-tornát –, míg a dél-amerikai kontinensbajnokságot, a Copa Américát már 1916-ben elindították. De az európai klubcsapatok számára kiírt kupasorozatok is megelőzték a Nemzetek Kupáját, hiszen a mai Bajnokok Ligája elődje, a Bajnokcsapatok Európa Kupája 1956-ban indult útjára, míg a Vásárvárosok Kupája (a későbbi UEFA Kupa, a mai Európa Liga) 1958-ban indult.
(a Copa América mintájára), ám akkor kérését elutasították. Sok év után, a második világháborút követően, 1952-ben megint elővette a tervét, de akkor sem járt sikerrel.
Henri Delaunay, az Eb megálmodója
Fotó: Wikimedia Commons
Az ok egyszerű volt: európai kontinentális szövetség akkoriban még nem létezett, azt csupán 1954. június 15-én alapították a svájci Bázelben, ráadásul Henri Delaunay lett a szövetség első főtitkára Ebbe Schwartz dán elnök mellett. A francia sportvezető azonban 1955. november 9-én elhunyt, álmát a főtitkári poszton őt követő fia, Pierre Delaunay váltotta valóra.
Minderről bővebben az Erdélyi Sport május 25-ei lapszámában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!