A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.
2025. február 26., 17:002025. február 26., 17:00
Fotó: Borbély Fanni
A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.
2025. február 26., 17:002025. február 26., 17:00
Arany János elbeszélő költeménye, a Toldi nem szorul különösképpen bemutatásra. A bátorság, az emberség és a küzdelemmel teli élet értékeit tárja elénk. A Hargita Székely Néptáncszínház (korábban Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes) most új életre kelti Toldi Miklós történetét: a néptánc gazdag nyelvén mesélik el megtisztulásának folyamatát, amely a bűnbeeséstől a fölemelkedésig vezet. Az eredeti mű nyomán egy új „hargitás Toldi” formálódik, aki a fizikai erő helyett az örökérvényű erények útján érdemli ki vitézségét. Az előadás a Nemzetpolitikai Államtitkárság – Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
Szabó László, András Mihály, Bakcsi Kata, Kelemen Szilveszter, Fazakas Misi
Fotó: Borbély Fanni
A Hargita Székely Néptáncszínház színpadán Kelemen Szilveszter rendezésében látható Arany János nagysikerű művének adaptációja, az alkotócsapat sajtótájékoztatón ismertette a táncelőadás részleteit, betekintést engedve a próba- és a munkafolyamatba. András Mihály igazgató elmondta, hogy a rendezőnek a Covid tombolása alatt jutott eszébe, hogy műsorra tűzzék valamikor Toldi történetét, ekkor „feltették a polcra” az ötletet. Szempont volt már akkor, hogy nem a kész Toldi táncművet szerették volna átvenni, hanem egy új, hazai Toldi-előadást akartak színpadra vinni. Az igazgató kiemelte még, hogy úgy tervezték a műsort, hogy bárhova el tudják vinni.
Fotó: Borbély Fanni
Fazakas Mihály, az előadás társrendezőjének feladata volt, hogy a színpad törvényszerűségeivel ismertesse, a színpadi jelenlétet fejlessze a társulatban. Ő volt az „külső szem”, az objektív nézőpont. A társrendező rendkívül elégedett a csapat munkájával, amelyet – mint fogalmazott – a megelőlegezett bizalommal tudtak elérni.
Bakcsi Kata, Kelemen Szilveszter és Fazakas Misi
Fotó: Borbély Fanni
Bakcsi Kata, az előadás díszlet- és jelmeztervezője is beavatott a kulisszában történtekbe. Mint mondta, ő elsősorban színházban dolgozik, és mivel a népviseletek adottak voltak, az ő szerepe az állatjelmezek és a díszlettervezés volt.
Fotó: Borbély Fanni
Kelemen Szilveszternek a Toldi már az ötödik rendezése Csíkszeredában. Mint mondta, a csapat adott volt, október végén kezdhették is a munkafolyamatot. A rendező úgy érzi, a jó együttműködésnek köszönhetően a bemutatóhétre összhangba került minden. „Soha nem voltam még ennyire kíváncsi a nézők véleményére, mint most” – fogalmazott, majd hozzátette, ez azért van, mert a Toldi egy rendhagyó előadás, amihez kísérletként érdemes hozzáállni.
Fotó: Borbély Fanni
A sajtótájékoztató után lehetőségünk volt betekinteni a jelmezes főpróbába. Az előadásról előzetesen megjegyezendő, hogy igen, kísérleti jellegű, de a szó legjobb értelmében.
Drámaiság és humor egyaránt keveredik benne, kihasználják a csend és a gesztusok erejét a táncosok, a zene és a hang világa tökéletes szinkronban áll a tánclépésekkel.
Látványilag az egyszerűség jellemzi az előadást. Helyenként kiemelkedő részleteket merevítenek ki, mintha egy-egy festményt látna a közönség.
Fotó: Borbély Fanni
A műsor bemutatóját február 28-án tartják este hét órától Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban. Jegyek elővételben elérhetőek online, személyesen pedig a Csíki Mozi épületében, a Hargita Népe ügyfélszolgálatánál, illetve az előadás előtt egy órával a helyszínen. Az előadás másnap, azaz március 1-jén is megtekinthető.
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Fotó: Borbély Fanni
Szabó László művészeti vezető, András Mihály igazgató és Bakcsi Kata díszlet- és jelmeztervező
Fotó: Borbély Fanni
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
szóljon hozzá!