
Garabonciás-koncert a hetvenes években Temesváron
Fotó: Archív
A kommunista rendszer romániai magyar kulturális életébe nyújt betekintést Sarány István Garabonciások című könyve. A kötetet nemrégiben Budapesten is bemutatták a Temesvári diákok 1976-1981 című rendezvényen. Erről olvashatnak beszámolót az Erdélyi Napló e heti számában.
2020. február 06., 10:422020. február 06., 10:42
Sarány István könyve a kommunista rendszer romániai magyar kulturális életébe nyújt betekintést, a „legendás” Garabonciás együttes történetén keresztül. A szerző évekig dolgozott a művén, s az adatgyűjtés során mélyen megismerte az együttes lelkületét is – olvasható a cikkben. Mint írják, a könyv csupán ürügyül szolgált, hogy a keleti elnyomás és a nyugati eszmék közé szorult országot és kort bemutathassa. „E könyv is kiérdemelhet egy tökéletes „kormetszet” jellemzést. Aki nem élt a 70-es, 80-as évek Romániájában az egy nap leforgása alatt odaképzelheti magát, s átélheti a diktatúra mindennapjait, mozgatóit, a túlélés szabályait.”
Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának egykori főszerkesztője és Csutak István, a Garabonciás frontembere
A Garabonciások 1976-os indulása szerencsésnek mondható, szűz területre léptek, tagjai zeneileg is folyamatosan fejlődtek, s a partiumi magyarságnak a szimpátiáját hamar kivívták. Az igazi csoda, hogy csupán fél évtizedet játszottak együtt, ez idő alatt is olyan hírnevet szereztek, ami nosztalgiázó korunkig kitartott.
A kötetet Léphaft Pál kiváló karikatúrái színesítik, karcolatai oldják a figyelésre késztető fejezeteket. A mű multikulturális voltát román–német–szerb összefoglaló teszi teljessé, a CD-melléklet a zene nyelvére fordítja a leírtakat. A kiadvány a Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló február 6-ai lapszámában olvashatnak.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!