Garabonciás-koncert a hetvenes években Temesváron
Fotó: Archív
A kommunista rendszer romániai magyar kulturális életébe nyújt betekintést Sarány István Garabonciások című könyve. A kötetet nemrégiben Budapesten is bemutatták a Temesvári diákok 1976-1981 című rendezvényen. Erről olvashatnak beszámolót az Erdélyi Napló e heti számában.
2020. február 06., 10:422020. február 06., 10:42
Sarány István könyve a kommunista rendszer romániai magyar kulturális életébe nyújt betekintést, a „legendás” Garabonciás együttes történetén keresztül. A szerző évekig dolgozott a művén, s az adatgyűjtés során mélyen megismerte az együttes lelkületét is – olvasható a cikkben. Mint írják, a könyv csupán ürügyül szolgált, hogy a keleti elnyomás és a nyugati eszmék közé szorult országot és kort bemutathassa. „E könyv is kiérdemelhet egy tökéletes „kormetszet” jellemzést. Aki nem élt a 70-es, 80-as évek Romániájában az egy nap leforgása alatt odaképzelheti magát, s átélheti a diktatúra mindennapjait, mozgatóit, a túlélés szabályait.”
Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának egykori főszerkesztője és Csutak István, a Garabonciás frontembere
A Garabonciások 1976-os indulása szerencsésnek mondható, szűz területre léptek, tagjai zeneileg is folyamatosan fejlődtek, s a partiumi magyarságnak a szimpátiáját hamar kivívták. Az igazi csoda, hogy csupán fél évtizedet játszottak együtt, ez idő alatt is olyan hírnevet szereztek, ami nosztalgiázó korunkig kitartott.
A kötetet Léphaft Pál kiváló karikatúrái színesítik, karcolatai oldják a figyelésre késztető fejezeteket. A mű multikulturális voltát román–német–szerb összefoglaló teszi teljessé, a CD-melléklet a zene nyelvére fordítja a leírtakat. A kiadvány a Kriterion Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló február 6-ai lapszámában olvashatnak.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!