Hirdetés
Hirdetés

Vásáros utak kereszteződésében (8.): találkozási helyszín is volt a szeredai vásár

Kádár Kincső és Málnási Levente •  Fotó: Péter Beáta

Kádár Kincső és Málnási Levente

Fotó: Péter Beáta

Tükrös szív és mézeskalács-huszár mint vásárfia, több szekérnyi cserépedény Felcsíkról, a perefernumba való bútorok, különböző termények és állatvásár, bábjátékok és ringlispíl: évente 68 vásárt tartottak az egykori Csíkszeredában, köztük négy nagy sokadalmat. Minderről mesél a Csíki Székely Múzeum hét termében látható, Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás negyedik terme.

Péter Beáta

2019. június 28., 15:002019. június 28., 15:00

Csíkszereda vásárváros munkacímet adták a várostörténeti kiállítás negyedik termének a múzeum munkatársai, a város névadása ugyanis szorosan kapcsolódik a szeredai heti városokhoz. De nem csak a szerda-napi vásároknak szenteltek figyelmet a terem berendezésekor, hanem az éves négy nagy vásárnak, sokadalomnak is.

„Minden évszakra jutott egy külön nagy vásár. A sokadalmakra, éves nagyvásárokra távolabbi településekről is elhozhatták a portékájukat az árusok, míg a szerdai heti vásárra csak a csíki falvakból hozhatták be a terményeiket. Ez utóbbi kicsit szegényesebb volt, a sokadalom pedig gazdagabb felhozatalú. Erre a két vásártípusra helyeztük a hangsúlyt a tárgyi emlékek megmutatásában ebben a teremben, amelyet a múzeum néprajzi gyűjteménye támaszt alá. Az egész vásárt nem tudtuk behozni, pedig ez volna talán a leggazdagabb terem, sőt, több termet is meg lehetne tölteni vásáros portékával, mivel üzlet nem lévén abban a korban, nagyjából mindent a vásárokon szereztek be az emberek” – magyarázta Kádár Kincső, a múzeum volt munkatársa, a terem egyik felelőse. Egy standot emeltek ki, ahol egy dánfalvi fazekas portékáit, a cserépedények változatosságát lehet megtekinteni. Láthatjuk a Dánfalvára jellemző barna, mázas edényt, illetve a fekete, mázatlan edényeket, amelyeket szinte mindenki meg tudott vásárolni, mert ezek voltak a legolcsóbbak – tudtuk meg.

Hirdetés

Fából készült használati eszközök •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fából készült használati eszközök

Fotó: Veres Nándor

És hogy mi mindent lehetett vásárolni ezeken a vásárokon, azt a falon egy nagy poszteren levő szófelhőben olvashatjuk. Ezeket korabeli szövegekből, újságcikkekből, levéltári anyagokból gyűjtötték össze a múzeum munkatársai. Alatta a tárlókban csoportosítva láthatók az állattartáshoz kapcsolódó emblematikus eszközök, csecsebecsék – zenedoboz, óra, tükör – , a háztartáshoz kapcsolódó eszközök – darálók, pityókatörő, habverő, kenyérreszelő, vasaló, húsdaráló stb. Egyik tárlóban olyan cserépedényeket helyeztek, amelyeket más vidékről hoztak a kereskedők. Az ötödik tárlóban pedig fatárgyak, a tejfeldolgozás néhány eszköze és fakulacsok kaptak helyet.

Nem csak üzletek köttettek a vásárban, hanem a szórakozás, kikapcsolódás helyszíne is volt •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Nem csak üzletek köttettek a vásárban, hanem a szórakozás, kikapcsolódás helyszíne is volt

Fotó: Veres Nándor

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Egy hegedűt is kiállítottak, a szomszédságában egy ringlispílt ábrázoló fényképpel, azt próbálván szemléltetni, hogy a vásár egyben a szórakozás és a kikapcsolódás, szocializálódás helyszíne is volt. Megmutatják azt is, hogy milyen pénzeszközökkel lehetett fizetni a vásárban, az érintőképernyőn pedig további érdekességeket tudhatunk meg a szeredai vásárokról. Kádár Kincső a látogatók figyelmébe ajánlja a kukucskálódobozt is, amelyben a Léstyán Csaba által megrajzolt 3D-s képen megjelenik mindaz, amit a teremben bemutatnak. A doboz mellett pedig Tivai Nagy Imrének a csíki vásárokról szóló visszaemlékezéseit lehet meghallgatni.

Az állattartáshoz használt eszközök •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Az állattartáshoz használt eszközök

Fotó: Veres Nándor

Egy, a falra felrajzolt 1900-as térképen látható az orsó alakú, széles Kossuth-utca, a vásárok helyszíne. „Alatta szürkével jeleztük a mai utcahálózatot, így a látogató össze tudja hasonlítani, hogy bő száz év alatt hogyan változott a városkép. Bejelöltük azokat a középületeket is, amelyet a ma élő ember ismer. Újságokban és korabeli dokumentumokban megtaláltuk, hogy melyik vásáros hol helyezkedett el, mi volt a vásárosok rendje – ezt sárgával jelzett számokkal mutatjuk. Szépen lehetett rekonstruálni a helyét, hogy hol álltak a szénás szekerek, gabonás szekerek, szitások, rostaárusok, lacikonyhák, stb.” – magyarázta Kincső.

Csecsebecsék: zenélő doboz, tükör, falióra •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Csecsebecsék: zenélő doboz, tükör, falióra

Fotó: Veres Nándor

Csíkszereda már a kezdetektől vásárváros volt, vásár és város nagyjából együtt alakult ki – mutatott rá Málnási Levente néprajzkutató, a terem másik felelőse. „Botár István kolléga feltételezi, hogy Delne határában volt kezdetben ez a vásár, majd amikor kialakult a mostani város magja, itt kezdték tartani a vásárokat. Maga a város kisméretű volt, mivel nyugati oldalon mocsár, tőzegláp határolta, nem tudott terjeszkedni. Zsögöd és a többi falu határából volt kihasítva ez a rész, amiért kárpótolták a falvakat, kezdetben 144, majd 200 holdon terült el a város. Látható, hogy egy T-alakú utcából állt az egész.”

A háziasszonyok által használt konyhai kellékek •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A háziasszonyok által használt konyhai kellékek

Fotó: Veres Nándor

Hozzátette, a város neve arra utal, hogy a vásárt szerdán tartották, mint például Szombathely esetében, ahol szombaton voltak a vásárok. Évente 68 vásárt tartottak, ennek zöme heti vásár volt, és a négy sokadalom, amelyek kirakodó- és állatvásárok is voltak egyben. Ezek általában a nagy ünnepekhez kötődtek vagy ünnepi időszakokhoz. A farsangi időszakban tartották a legelsőt, január-februárban. Ilyenkor meleg öltözetet, a téllel kapcsolatos különböző árukat kínáltak. A következő a pünkösdi vásár volt, ekkor vásárolták meg azokat a szerszámokat, eszközöket, amelyek a mezőgazdasági munkához kellettek. Minden nagyvásáron volt egy kirakodó: fazekat, ipari termékeket, mesteremberek által gyártott eszközöket, bútorokat, berendezési tárgyakat árultak. Emellett ott volt a marhavásár, lóvásár és a különböző egyéb baromfi-, disznó-, kecske- és berbécsvásár.

Dánfalvi fekete és barna, mázas edények. Alkalmanként harminc-negyven szekérnyit is szállítottak a szeredai vásárba •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Dánfalvi fekete és barna, mázas edények. Alkalmanként harminc-negyven szekérnyit is szállítottak a szeredai vásárba

Fotó: Veres Nándor

A harmadik nagy sokadalmat július 13-án, Margit-napján (népies nevén pisis Margit) tartották. Ilyenkor két hétig tartott a vásár, Péter és Pál ünnepén kezdődött, amikor is behajtották az állatokat a piacra, majd Margit napján kiegészült ez a kirakodóvásárral. Ekkor érkeztek meg a bútorosok is, ők a mai Petőfi-, Márton Áron- és Kossuth-utca kereszteződésénél helyezkedtek el.

Olyan sok bútort árultak, főként a 19. században, hogy a csendőrség kellett mindig rendet csináljon, hogy az út közepét is ne rakják meg bútorokkal.

Főként konyhabútort, a hozományba való bútort kívánták. Egészen a Somlyó-patakán átvezető hídig rakodtak ki a bútorokkal, ott aztán következtek a sajtosok, rostások, szitások. A mostani piac helyén árultak a madarasi és dánfalvi fazekasok, volt, hogy harminc-negyven szekér cserépedényt is behordtak. Később más fazekas termékek is kerültek Csíkba, például az Alföldről a butella – tudtuk meg a szakembertől.

A barom- és lóvásár a város szélén volt, most is Baromtér utca a vasútmelléki résznek a neve. Itt tartották a marhavásárt, szemben vele, a régi temető és a mai Villanytelep utca közötti részen a lóvásárt. Ez mellett disznókat és baromfikat is árultak. Itt rengeteg kocsmát és lacikonyhát ütöttek fel ilyenkor, mert az áldomást meg kellett inni, szinte kötelező volt, azzal pecsételték meg a megkötött vásárt.

Idézet
„Végül szabályzatot is hoztak ellene, mert nem ritkán verekedéssel ért véget. A 19. század közepi Szereda némileg hasonlított a filmekben ábrázolt vadnyugathoz.

A Csíki Lapok számolt be arról például, hogy a mindszenti Silló és Demes nevezetű atyafiak összeszólalkoztak valami vásár fölött a zsögödi Salló nevezetűekkel, és egy revolver is előkerült, amivel puffogtattak. Aztán elverték a zsögödieket, hazamentek Mindszentre, onnan hozta be őket a csendőrség a városi fogdába. Ilyesmik is megtörténtek. Ehhez kapcsolódóan Bicsok Zoltán levéltáros kolléga nyomozta ki jegyzőkönyvekből, perrendtartásból, hogy a korábbi korszakokban, a 16–18. században hogyan működött a vásár. Ezek olyan elbeszélő jellegű szövegek, mintha azt mondanám: jöttem épp a Margit napi vásárból, és megtámadtak az út mellett oláh banditák. És le van írva a bűncselekmény, a nyomozás lefolytatása és így sok minden kiderül. Ugyanis a Csíkszeredáról szóló emlékeink, a régészeti, írások dokumentumok eléggé szegényesek, így ezekből a perrendtartásokból, jegyzőkönyvekből megtudjuk, hogy hogyan működhetett a piac. A Gubernium, az erdélyi főkormányzóság szabályozta a vásárok tartását is, ebből látjuk, hogy mi vonatkozhatott a csíkszeredai vásárra. Nem volt ez olyan nagy volumenű vásár, mivel a harmadik klasszisba tartozott. Az első osztályba olyan városok vásárai tartoztak, mint Kolozsvár vagy Debrecen, de ott sokkal drágább volt a helypénz és a portéka is.”

Málnási Levente elmondta, olyan szempontból volt fontos Csíkszereda, hogy egy hatvan kilométeres területnek – Alcsíknak és Felcsíknak – a központjában helyezkedett el, elérhető volt, sőt, átjöttek Udvarhelyről, a Maros mentéről és Moldvából is a vásárra. A brassói kereskedőkön keresztül megjelentek a balkáni termékek, Magyarországról pedig lovat vásárolni jöttek Csíkba.

A negyedik nagyvásár a szeptemberi sokadalom volt, ilyenkor beszerezték a téli holmit, és berbécs-, lóvásár volt ilyenkor is.

Más vidékről hozott edények •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Más vidékről hozott edények

Fotó: Veres Nándor

A közvetlen településekről érkezőknek nem kellett helypénzt fizetniük, ha akartak árulni, a távolabbról érkező árusoknak viszont igen. Vásári cédulát is állítottak ki erre a célra, de korábban krétával írtak fel az illető hátára egy számot, hogy fizetett, nem bíbelődtek sokat a papírmunkával. A 18. század végén az állatokra cinkust, marhalevelet, avagy passzust kellett kiváltani, mivel virágzott a lopott állatokkal való kereskedelem.

1892-ig az ezüst alapú forint volt forgalomban, de külföldi pénzeket is elfogadtak a vásárban. Utána vezették be a koronát, egy időben párhuzamosan használták mindkét pénznemet, aztán csak a korona, illetve a krajcár maradt. Megmaradtak különböző aprópénzek is, mint a susták vagy a garas. A szeredai vásárban sokáig cserekereskedelem is zajlott, például a fazekasok annyi gabonáért, rozsért adták el az edényt, amennyi termény belefért.

A vásárból hazatérőket mindig nagy izgalommal várták az otthon maradt családtagok, hisz vásárfiát, búcsúfiát szinte kötelező volt vinni: mézeskalács szívet, vagy huszárt, cukorkát a gyermekeknek, bicskát, szerelmi ajándékokat, kendőt, tükröt, olvasót. A vásárokban fel-felbukkantak a bábjátékosok is, Paprika Jancsi vagy Vitéz László kalandjaival szórakoztatták a nézőket. „Plánétások is jöttek, egy idő után körhinta is volt, különböző mulattatók, rögtönzött bábjátékok, színielőadások tarkították a vásárt. Megjelentek a különböző átverő játékok, az Itt a piros, hol a piros elődje például. Ezeket is leírták a szabályzatokba, hogy a csendőrök mire kell figyeljenek. Például bűnöző életmódot folytató egyéneket, csavargókat nem engedtek be a vásárba.”

A kukucskáló doboz belseje megeleveníti az egykori szeredai vásárok hangulatát •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A kukucskáló doboz belseje megeleveníti az egykori szeredai vásárok hangulatát

Fotó: Veres Nándor

Csíkszereda szempontjából a vásár sokáig elsődleges volt, mert nem volt vasútja, nehéz volt távolabbra elmenni, emiatt üzletek, boltok sem nagyon voltak. A 19. század 20-as, 30-as éveiben az örmények nyitnak itt üzleteket, elsősorban húskiméréseket, dogányokat.

A vasút megjelenése kettős hatást gyakorolt a város vásáraira: egyrészt megkönnyítette a szállítást, másrészt apasztotta a város forgalmát, mert könnyebben el lehetett menni egy távolabb fekvő vásárra.

„Nagyon elítélően írnak az »egyet fizet kettőt kap« termékekről, mert ezek silányak voltak. A ruházati termékek esetében is, mert mindig volt egy hagyományokhoz való ragaszkodás. Vitos Mózesnél is megjelenik ez, hogy miért nem saját szőttesben járnak a leányok is, miért idegen rongyokat öltenek magukra. A vasúttal modernizálódott a város, sok minden átalakult, a vásározás is. Megjelentek például a Zemplén megyei olejkárok, szlovákok, tótok, kenőcsöket, gyógyszereket, kenceficéket árultak, Felvidékről jöttek a csipkárok, kelmét, selymet, divattextileket hoztak magukkal. A gyolcsos és a kenőcsös tót mindig itt volt a vásárban. Egy vásár kommunikációs központ, híreket vittek-hordtak, itt hirdették ki a szabályzatokat; kulturális központ, mert megjelentek a színházi előadások is, népszínműveket adtak elő, és természetesen kereskedelmi központ, ami sok dolgot maga után vont” – összegzett Málnási Levente.

A sorozat korábbi részei

Hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?

Csík, a hegyek közötti síkság

Az Árpád-kori települések

Mit mesélnek a kerámia- és üvegleletek?

17. századi történetek

Csíksomlyó szakralitása

Csíksomlyó mint közigazgatási, kulturális és oktatási központ

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Befőzés
Befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

Hirdetés
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
2025. szeptember 23., kedd

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó

A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Hirdetés