Vásáros utak kereszteződésében (6.): Csíksomlyó szakralitása

A kiállítás „Csíksomlyó termének”egyik felében a ferencesek Somlyón való megtelepedését mutatják be, illetve a csíksomlyói búcsúhoz, a Szűzanya-szoborhoz kapcsolódó leglényegesebb elemeket.

Az anyag nagy részét Munchaupt Erzsébet gyűjtötte, az értékes kiállított tárgyak egy részét a csíksomlyói Ferenc-rendi szerzetesek kölcsönözték a kiállításra – magyarázták a kiállítás ezen részének felelősei, Darvas Lóránt régész és Karda-Markaly Aranka.

Elsőként IV. Jenő pápa bullájából ismerhet meg részleteket a látogató, amelyet a Vatikánból kértek el a múzeum munkatársai, és amelyben a pápa búcsút engedélyez mindenkinek, aki támogatja a templom, a kolostor építkezését.

Az építkezések és a ferencesek idejövetelének bemutatása után a látogató megtudhatja, hogy kik is a ferencesek, milyen tevékenységet folytatnak a missziós tevékenység mellett. Egy mai ferences hétköznapi órarendje is látható: reggel fél hétkor kel, este fél tízkor fekszik, naponta többször zsolozsmázik, és közösen étkezik a rendtársaival a kolostor refektóriumában.

Három, a tizenhetedik században élt ferences házfőnökkel kiemelten is foglalkoznak: Somlyai Miklóssal, aki a templomépítkezés kapcsán tett sokat hozzá a somlyói ferences rendház történetéhez, illetve az ő idejében alapították a könyvkötő műhelyt, Domokos Kázmérral, aki erdélyi püspök is volt, és Kájoni Jánossal, aki a nyomdát alapította. A portréjuk alatt a tárlókban a hozzájuk kötődő tárgyakat találjuk: Somlyai Miklós egyik kötete, amelyben a saját kéziratos bejegyzése olvasható, Domokos Kázmér értékes püspöki süvege a saját családi címerével, Kájoni Jánosnak pedig a Sacri Concentus című művének facsimiléje tekinthető meg.

A továbbiakban a csíksomlyói ferencesek könyvtárából láthatunk néhány darabot. „Nem csak az volt a cél, hogy egyedi könyveket állítsunk ki és tárjunk a látogatók elé, hanem egy kis bepillantást nyújtsunk abba, hogy mit is olvasgattak a ferencesek atyák, azon kívül, hogy Bibliát, vagy valamilyen vallásos tematikájú könyvet. Van a könyvtárukban kézzel írott prédikációs könyv, készen megírt prédikációk különböző tematikákról, amiket ők is használtak a szentmiséken. Van történelem témájú könyv, illetve, ami ide is ki van állítva, egy orvosi könyv, ami mutatja, hogy különböző betegségeket, sebeket, sérüléseket milyen módon lehet gyógyítani, ellátni.

Tudjuk, hogy foglalkoztak a gyógynövényekkel, gyógyítással is, ezek a könyvek ahhoz is segítséget nyújtottak. Érdekelte őket a jogtudomány is, éppen ezért kiállítottuk Werbőczi Istvánnak a sokak által olvasott Decretum, azaz Magyar és Erdély Országnak törvénykönyvét is, 1571-ből. Ez a kornak egy népszerű kiadványa, ezért egyértelműen a ferencesek könyvtárában is megtalálható volt” – részletezi Karda-Markaly Aranka.

Egy másik téma a pünkösdi búcsú, amiről már korábban, a IV. Jenő pápa-féle bullánál a búcsújárás kapcsán is utalnak, viszont konkrét források a búcsújárásról a tizennyolcadik századból származnak. Ez a búcsújárás, amit ma ismerünk, a tizennyolcadik századig vezethető írásosan vissza, és a búcsújáráshoz köthetően egy rövid bemutatót is kínálnak a látogatónak. A búcsújárás legfőbb szimbólumát, a labarumnak az eredeti csúcsdíszét is kiállították, melyet szintén a ferencesektől kértek kölcsönbe. Ez minden somlyói búcsúkor a zászló tetején van elhelyezve, ezért a pünkösdi búcsú idejére visszaszolgáltatják a ferenceseknek, a búcsút követően remélhetőleg ismét megtekinthető lesz a kiállításon.

A csíksomlyói Szűzanya kegyszobra és a hozzá tartozó tárgyi anyagokat is bemutatják a kiállítás rendezői. Elmondták, a somlyói Szűzanya szobra egy középkori szárnyas oltárnak volt a központi alakja, mellette kétoldalt Szent Katalin és Szent Borbála szobraival. „Ezen utóbbiak a Csíki Székely Múzeum gyűjteményébe tartoznak. A szárnyas oltár további részleteit nem ismerjük. A Mária-szobor és mellékalakjainak öltöztetéséről már a 17. századból vannak adataink. E szokáshoz kapcsolódóan több tárgyat is kiállítottunk, mint például a Katalin és Borbála szobrok koronáit, és Jézuska öltöztetésére használt ruhákat, ezeket is a ferencesektől kaptuk kölcsön. Kiállítottunk továbbá fogadalmi tárgyakat is, amelyek valamilyen csodás meggyógyulásnak úgymond a tárgyi bizonyítékai.”

Az érintőképernyőn Kájoni Herbáriumát és egy ferences szakácskönyvet lehet „lapozgatni”, amelynek kézzel írt receptjeiből kiderül, hogy milyen ételeket fogyasztottak a szerzetesek, például vízben kenyeret, vagy tehénhúst árpakásával, stb. A harmadik terem ezen része tehát a Csíksomlyóhoz kötődő szakrális témákat dolgozza fel, a másik része az oktatást, a közintézményeket, továbbá a különböző Olvasó-, Mária-társulatokat mutatja be. Sorozatunkat innen folytatjuk.

A sorozat korábbi részei

Hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?

Csík, a hegyek közötti síkság

Az Árpád-kori települések

Mit mesélnek a kerámia- és üvegleletek?

17. századi történetek