
A szovjet kémek után a szovjet diktátor is „megérkezett” a Cenk alá: 1950 és 1960 között Sztálinvárosnak hívták Brassót
Fotó: Wikimapia
Nem kötik ki többet a katonákat – adta hírül 1917. március 11-i számában az Udvarhelyi Híradó. Erről, na meg egyéb régi történetekről olvashatnak a Székelyhon napilap hétfői Látótér mellékletében.
2019. december 02., 15:342019. december 02., 15:34
A Sajtóhistorikum rovatból többek között arról is értesülhetnek az olvasók, hogy 1931 nyarán egy elhagyott szerető buktatta le azt a brassói kémszervezetet, melynek két vezetőtagja havi negyvenezer lejes fizetésért a bácsi szovjet kémközpontnak jelentett a Brassó melletti repülőgépgyárról. Legalábbis erről írt 1931. július 21-én az Ellenzék.
Egyébként 1917-ben már az Udvarhelyi Híradó április 1-i száma is foglalkozott a kémkérdéssel. Egy korabeli cikk szerint a kormány már akkor felhívta az ország lakosságának a figyelmét az ellenséges államok kémeire. Néhány hónappal később már arról tudósít az udvarhelyszéki napilap, hogy királyi rendelettel szüntették meg a hadseregben addig büntetésként dívott kikötést. A megbüntetett katonát egy oszlop elé állították, karját, derekát magasra húzták, hogy csak a lába hegye érte a földet. Ebben az állapotban maradt a katona a büntetés végéig.
A Székelyföldi Közélet 1934. január 13-i száma arról közölt rövid írást, hogy a farkaslaki jegyző arra utasította a helybéli plébánost, hogy a meggyilkolt Duca miniszterelnök iránti kegyeletből, az országszerte meghirdetett gyászünnepség részeként tartson Te Deumot.
– olvasható a Székely Közéletben.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!