
A szovjet kémek után a szovjet diktátor is „megérkezett” a Cenk alá: 1950 és 1960 között Sztálinvárosnak hívták Brassót
Fotó: Wikimapia
Nem kötik ki többet a katonákat – adta hírül 1917. március 11-i számában az Udvarhelyi Híradó. Erről, na meg egyéb régi történetekről olvashatnak a Székelyhon napilap hétfői Látótér mellékletében.
2019. december 02., 15:342019. december 02., 15:34
A Sajtóhistorikum rovatból többek között arról is értesülhetnek az olvasók, hogy 1931 nyarán egy elhagyott szerető buktatta le azt a brassói kémszervezetet, melynek két vezetőtagja havi negyvenezer lejes fizetésért a bácsi szovjet kémközpontnak jelentett a Brassó melletti repülőgépgyárról. Legalábbis erről írt 1931. július 21-én az Ellenzék.
Egyébként 1917-ben már az Udvarhelyi Híradó április 1-i száma is foglalkozott a kémkérdéssel. Egy korabeli cikk szerint a kormány már akkor felhívta az ország lakosságának a figyelmét az ellenséges államok kémeire. Néhány hónappal később már arról tudósít az udvarhelyszéki napilap, hogy királyi rendelettel szüntették meg a hadseregben addig büntetésként dívott kikötést. A megbüntetett katonát egy oszlop elé állították, karját, derekát magasra húzták, hogy csak a lába hegye érte a földet. Ebben az állapotban maradt a katona a büntetés végéig.
A Székelyföldi Közélet 1934. január 13-i száma arról közölt rövid írást, hogy a farkaslaki jegyző arra utasította a helybéli plébánost, hogy a meggyilkolt Duca miniszterelnök iránti kegyeletből, az országszerte meghirdetett gyászünnepség részeként tartson Te Deumot.
– olvasható a Székely Közéletben.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!