Szigethi Gyula Mihály, a „Jádzó-Szín” létrehozója
A református kollégium, az első udvarhelyi „theatrum” színhelye egy korabeli rajzon
185 éve, 1837. március 3-án hunyt el a székelyudvarhelyi református kollégium egyik legjelentősebb tanára, aki a felvilágosodás eszméit hirdette az egykori iskolavárosban. Szigethi Gyula Mihály ugyanakkor a helyi színjátszás egyik ősatyjának is tekinthető. Sajnos kép nem maradt fenn róla az utókorra, ám kéziratai a Tudományos Könyvtárban kutathatók, sírja a református temetőben van.
Katona Zoltán
2022. március 03., 18:072022. március 03., 18:07
Ha valaki egyszer megírja a székelyudvarhelyi színjátszás történetét, egészen biztos, hogy Szigethi Gyula Mihály neve abban a könyvben vagy tanulmányban szerepelni fog.
– írta Szigethi Gyula Mihály. Tudjuk azt, hogy 1801. szeptember 10-én a székelyudvarhelyi református kollégiumban „theatrum” nyílt, az első bemutatott darab a Matskási Júlia című darab volt, ami Dugonics András Arany percek című regényének színpadi változata volt. A kezdeményezője, Szigethi Gyula Mihály egyik tanítványa, Fogarasi Sámuel szerint már Marosvásárhelyen, diákkorában szerepelt színpadon, ott jegyezte el magát a színjátszással.
Szigethi ott is született 1758-ban, szegény családban, édesapja foltozó csizmadia volt. A vásárhelyi kollégiumban volt diák, majd ugyanott diáktanító, 1786-ban pedig a marburgi egyetemre ment tanulni – úgynevezett peregrinus diák volt tehát ő is, akárcsak korábban olyan nagy nevek, mint Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós vagy Bod Péter. Marburgban Szigethi teológiát és történelmet hallgatott, két év múlva a göttingai egyetemre került. Közben gróf Bethlen Sándor lett a pártfogója, az ő kérésére Stuttgartban is tanult, majd 1789 őszén került Bécsbe. Ekkor már hívták az udvarhelyi kollégiumba tanárnak, de akkor ez még nem valósulhatott meg.
Miután hazatért, nem pap, hanem házitanító vált belőle, Nagyszebenben Bethlen gróf gyerekeit oktatta, majd másik pártfogója, Teleki József küldte Bécsbe, hogy ott sógorának gyerekeit tanítsa. 1796-ban hazatért, pártfogója abban az évben elhunyt, Szigethi pedig házitanító lett Kutyfalván, de csak néhány hónapig, ugyanis 1797 elején ismét meghívást kapott az udvarhelyi kollégium katedrájára.
„…theátrumot állítottam fel a kollégyom belső udvarán…” – írja az élete végén papírra vetett önéletírásában. A tanítás és a színjátszás szervezése, az iskoladrámák írása mellett igen jelentős helytörténeti munkássága is, hiszen Székelyudvarhely, valamint a kollégium történetéről is írt, de oktatással kapcsolatos meglátásait is papírra vetette. 1823-ban nyugdíjba vonult, élete utolsó szakaszában is sokat írt.
Szigethi Gyula Mihály kéziratai a székelyudvarhelyi tudományos könyvtárban
Fotó: Katona Zoltán
„Polihisztornak nem nevezhetjük, de mint költő, író, dramaturg, nyelvész, történész, irodalom- és társadalomkritikus, filozófus, pedagógus, természetfigyelő, mindenképpen figyelemre méltó” – írta róla tanulmányában Róth András Lajos, a Tudományos Könyvtár munkatársa, ez a könyvtár ma összesen 37 kéziratban megmaradt kötetét őrzi.
Szigethi Gyula Mihály munkásságával, jelentőségével több történész is foglalkozott eddig, közülük Csáki Árpád közölt tanulmányokat az Örökségünk folyóiratban és az Areopolisz tanulmánykötet-sorozatban, illetve utóbbiban Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár munkatársa vette számba a fennmaradt Szigethi-féle kéziratokat. Százszor-Szép című színdarabjának részletes elemzését, valamint hely- és művelődéstörténeti jelentőségéről a Székelyudvarhely művelődéstörténete című alapműben olvashatunk – ez szerzője, Hermann Gusztáv halála után öt évvel, 1993-ban jelent meg először, majd 2015-ben jelent meg ennek bővített, kiegészített kiadása. (Mindhárom forrást felhasználtuk cikkünk megírásakor.)
Szigethi Gyula Mihály síremléke az udvarhelyi református temetőben
Fotó: Katona Zoltán
Szigethi Gyula Mihály sírja az udvarhelyi belvárosi református temetőkertben van. A kollégium más nagy alakjainak, Haáz Rezső és Magyarósi Szőke József síremlékei is a temető felső részében vannak – ezektől még fennébb kell menni, a garázsok és a lakótelep irányába, ahol a nem sorban levő sírok között imitt-amott egy-egy nagyon régi (ez a temető legrégebbi része), néha bedőlt sírkő is van. Közülük az egyik a neves professzoré.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
Kovászosuborka-leves – videó
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
Kovászosuborka-leves – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!