Szigethi Gyula Mihály, a „Jádzó-Szín” létrehozója
A református kollégium, az első udvarhelyi „theatrum” színhelye egy korabeli rajzon
185 éve, 1837. március 3-án hunyt el a székelyudvarhelyi református kollégium egyik legjelentősebb tanára, aki a felvilágosodás eszméit hirdette az egykori iskolavárosban. Szigethi Gyula Mihály ugyanakkor a helyi színjátszás egyik ősatyjának is tekinthető. Sajnos kép nem maradt fenn róla az utókorra, ám kéziratai a Tudományos Könyvtárban kutathatók, sírja a református temetőben van.
Katona Zoltán
2022. március 03., 18:072022. március 03., 18:07
Ha valaki egyszer megírja a székelyudvarhelyi színjátszás történetét, egészen biztos, hogy Szigethi Gyula Mihály neve abban a könyvben vagy tanulmányban szerepelni fog.
– írta Szigethi Gyula Mihály. Tudjuk azt, hogy 1801. szeptember 10-én a székelyudvarhelyi református kollégiumban „theatrum” nyílt, az első bemutatott darab a Matskási Júlia című darab volt, ami Dugonics András Arany percek című regényének színpadi változata volt. A kezdeményezője, Szigethi Gyula Mihály egyik tanítványa, Fogarasi Sámuel szerint már Marosvásárhelyen, diákkorában szerepelt színpadon, ott jegyezte el magát a színjátszással.
Szigethi ott is született 1758-ban, szegény családban, édesapja foltozó csizmadia volt. A vásárhelyi kollégiumban volt diák, majd ugyanott diáktanító, 1786-ban pedig a marburgi egyetemre ment tanulni – úgynevezett peregrinus diák volt tehát ő is, akárcsak korábban olyan nagy nevek, mint Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós vagy Bod Péter. Marburgban Szigethi teológiát és történelmet hallgatott, két év múlva a göttingai egyetemre került. Közben gróf Bethlen Sándor lett a pártfogója, az ő kérésére Stuttgartban is tanult, majd 1789 őszén került Bécsbe. Ekkor már hívták az udvarhelyi kollégiumba tanárnak, de akkor ez még nem valósulhatott meg.
Miután hazatért, nem pap, hanem házitanító vált belőle, Nagyszebenben Bethlen gróf gyerekeit oktatta, majd másik pártfogója, Teleki József küldte Bécsbe, hogy ott sógorának gyerekeit tanítsa. 1796-ban hazatért, pártfogója abban az évben elhunyt, Szigethi pedig házitanító lett Kutyfalván, de csak néhány hónapig, ugyanis 1797 elején ismét meghívást kapott az udvarhelyi kollégium katedrájára.
„…theátrumot állítottam fel a kollégyom belső udvarán…” – írja az élete végén papírra vetett önéletírásában. A tanítás és a színjátszás szervezése, az iskoladrámák írása mellett igen jelentős helytörténeti munkássága is, hiszen Székelyudvarhely, valamint a kollégium történetéről is írt, de oktatással kapcsolatos meglátásait is papírra vetette. 1823-ban nyugdíjba vonult, élete utolsó szakaszában is sokat írt.
Szigethi Gyula Mihály kéziratai a székelyudvarhelyi tudományos könyvtárban
Fotó: Katona Zoltán
„Polihisztornak nem nevezhetjük, de mint költő, író, dramaturg, nyelvész, történész, irodalom- és társadalomkritikus, filozófus, pedagógus, természetfigyelő, mindenképpen figyelemre méltó” – írta róla tanulmányában Róth András Lajos, a Tudományos Könyvtár munkatársa, ez a könyvtár ma összesen 37 kéziratban megmaradt kötetét őrzi.
Szigethi Gyula Mihály munkásságával, jelentőségével több történész is foglalkozott eddig, közülük Csáki Árpád közölt tanulmányokat az Örökségünk folyóiratban és az Areopolisz tanulmánykötet-sorozatban, illetve utóbbiban Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár munkatársa vette számba a fennmaradt Szigethi-féle kéziratokat. Százszor-Szép című színdarabjának részletes elemzését, valamint hely- és művelődéstörténeti jelentőségéről a Székelyudvarhely művelődéstörténete című alapműben olvashatunk – ez szerzője, Hermann Gusztáv halála után öt évvel, 1993-ban jelent meg először, majd 2015-ben jelent meg ennek bővített, kiegészített kiadása. (Mindhárom forrást felhasználtuk cikkünk megírásakor.)
Szigethi Gyula Mihály síremléke az udvarhelyi református temetőben
Fotó: Katona Zoltán
Szigethi Gyula Mihály sírja az udvarhelyi belvárosi református temetőkertben van. A kollégium más nagy alakjainak, Haáz Rezső és Magyarósi Szőke József síremlékei is a temető felső részében vannak – ezektől még fennébb kell menni, a garázsok és a lakótelep irányába, ahol a nem sorban levő sírok között imitt-amott egy-egy nagyon régi (ez a temető legrégebbi része), néha bedőlt sírkő is van. Közülük az egyik a neves professzoré.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!