Szigethi Gyula Mihály, a „Jádzó-Szín” létrehozója
A református kollégium, az első udvarhelyi „theatrum” színhelye egy korabeli rajzon
185 éve, 1837. március 3-án hunyt el a székelyudvarhelyi református kollégium egyik legjelentősebb tanára, aki a felvilágosodás eszméit hirdette az egykori iskolavárosban. Szigethi Gyula Mihály ugyanakkor a helyi színjátszás egyik ősatyjának is tekinthető. Sajnos kép nem maradt fenn róla az utókorra, ám kéziratai a Tudományos Könyvtárban kutathatók, sírja a református temetőben van.
Katona Zoltán
2022. március 03., 18:072022. március 03., 18:07
Ha valaki egyszer megírja a székelyudvarhelyi színjátszás történetét, egészen biztos, hogy Szigethi Gyula Mihály neve abban a könyvben vagy tanulmányban szerepelni fog.
– írta Szigethi Gyula Mihály. Tudjuk azt, hogy 1801. szeptember 10-én a székelyudvarhelyi református kollégiumban „theatrum” nyílt, az első bemutatott darab a Matskási Júlia című darab volt, ami Dugonics András Arany percek című regényének színpadi változata volt. A kezdeményezője, Szigethi Gyula Mihály egyik tanítványa, Fogarasi Sámuel szerint már Marosvásárhelyen, diákkorában szerepelt színpadon, ott jegyezte el magát a színjátszással.
Szigethi ott is született 1758-ban, szegény családban, édesapja foltozó csizmadia volt. A vásárhelyi kollégiumban volt diák, majd ugyanott diáktanító, 1786-ban pedig a marburgi egyetemre ment tanulni – úgynevezett peregrinus diák volt tehát ő is, akárcsak korábban olyan nagy nevek, mint Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós vagy Bod Péter. Marburgban Szigethi teológiát és történelmet hallgatott, két év múlva a göttingai egyetemre került. Közben gróf Bethlen Sándor lett a pártfogója, az ő kérésére Stuttgartban is tanult, majd 1789 őszén került Bécsbe. Ekkor már hívták az udvarhelyi kollégiumba tanárnak, de akkor ez még nem valósulhatott meg.
Miután hazatért, nem pap, hanem házitanító vált belőle, Nagyszebenben Bethlen gróf gyerekeit oktatta, majd másik pártfogója, Teleki József küldte Bécsbe, hogy ott sógorának gyerekeit tanítsa. 1796-ban hazatért, pártfogója abban az évben elhunyt, Szigethi pedig házitanító lett Kutyfalván, de csak néhány hónapig, ugyanis 1797 elején ismét meghívást kapott az udvarhelyi kollégium katedrájára.
„…theátrumot állítottam fel a kollégyom belső udvarán…” – írja az élete végén papírra vetett önéletírásában. A tanítás és a színjátszás szervezése, az iskoladrámák írása mellett igen jelentős helytörténeti munkássága is, hiszen Székelyudvarhely, valamint a kollégium történetéről is írt, de oktatással kapcsolatos meglátásait is papírra vetette. 1823-ban nyugdíjba vonult, élete utolsó szakaszában is sokat írt.
Szigethi Gyula Mihály kéziratai a székelyudvarhelyi tudományos könyvtárban
Fotó: Katona Zoltán
„Polihisztornak nem nevezhetjük, de mint költő, író, dramaturg, nyelvész, történész, irodalom- és társadalomkritikus, filozófus, pedagógus, természetfigyelő, mindenképpen figyelemre méltó” – írta róla tanulmányában Róth András Lajos, a Tudományos Könyvtár munkatársa, ez a könyvtár ma összesen 37 kéziratban megmaradt kötetét őrzi.
Szigethi Gyula Mihály munkásságával, jelentőségével több történész is foglalkozott eddig, közülük Csáki Árpád közölt tanulmányokat az Örökségünk folyóiratban és az Areopolisz tanulmánykötet-sorozatban, illetve utóbbiban Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár munkatársa vette számba a fennmaradt Szigethi-féle kéziratokat. Százszor-Szép című színdarabjának részletes elemzését, valamint hely- és művelődéstörténeti jelentőségéről a Székelyudvarhely művelődéstörténete című alapműben olvashatunk – ez szerzője, Hermann Gusztáv halála után öt évvel, 1993-ban jelent meg először, majd 2015-ben jelent meg ennek bővített, kiegészített kiadása. (Mindhárom forrást felhasználtuk cikkünk megírásakor.)
Szigethi Gyula Mihály síremléke az udvarhelyi református temetőben
Fotó: Katona Zoltán
Szigethi Gyula Mihály sírja az udvarhelyi belvárosi református temetőkertben van. A kollégium más nagy alakjainak, Haáz Rezső és Magyarósi Szőke József síremlékei is a temető felső részében vannak – ezektől még fennébb kell menni, a garázsok és a lakótelep irányába, ahol a nem sorban levő sírok között imitt-amott egy-egy nagyon régi (ez a temető legrégebbi része), néha bedőlt sírkő is van. Közülük az egyik a neves professzoré.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Forralt bor – videó
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Forralt bor – videó
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
A hiány térben való felmutatása
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A hiány térben való felmutatása
Farsangi fánk mákos töltelékkel
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Farsangi fánk mákos töltelékkel
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Fenntartható farsang
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Fenntartható farsang
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Mennyi a normális képernyőidő?
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Mennyi a normális képernyőidő?
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!