
Vincze Gábor: a történész szakmában még mindig ott tartunk, hogy alapvető tényekről és nem azok értelmezéséről folyik a vita
Fotó: Facebook.com / Vincze Gábor
A 20. század kutatójaként Vincze Gábor történész jó ismerője a magyar kommunista rendszer kiépülésének, a magyar–román viszony alakulásának, illetve a folyamatos elnyomással küzdő erdélyi magyarság útkeresésének. A Hódmezővásárhelyen élő kutatóval a történész szakmában ma is tetten érhető kommunista örökségről és a múlt „ideologikus” megítéléséről beszélgetett a csütörtökön megjelent Erdélyi Napló újságírója.
2020. március 26., 10:562020. március 26., 10:56
2020. március 26., 11:032020. március 26., 11:03
„Annyiban történt rendszerváltás, hogy az 1989 előtti tabukérdések megszűntek. 1956-ot végre nem kellett ellenforradalomnak minősíteni, az 1944-45-ös szovjet megszállást pedig felszabadulásnak. És nem utolsósorban a szomszédos országokban élő magyarság 20. századi történetéről is lehetett szabadon írni. Meg kell azonban jegyeznem: azok az idősebb korosztályhoz tartozó történészek, akik a marxista történetírásba nőttek bele – azaz a Kádár-korszak uralkodó ideológiáját fogadták el –, egy-két kivételtől eltekintve nem tudták megváltoztatni gondolkodásukat” – válaszolja a történész arra a kérdésre, hogy mennyire sikerült a kommunista időszak beidegződéseit levetkőzni.
„A múltat nemzedékről nemzedékre újragondolják. A megtörtént, ismert eseményeket különbözőképpen lehet értékelni. Ezzel nincs is gond. Engem az bosszant, ha egy történésszel – legyen az magyarországi vagy szomszéd országbeli – közismert tényekről kell vitatkozni. Sajnos a hazai balliberális és nemzeti konzervatív szemléletű történészek között azért nem látni értelmes szakmai párbeszédet, mert még mindig ott tartunk, hogy alapvető tényekről és nem azok értelmezéséről folyik a vita” – magyarázza.
Keressék a teljes cikket a csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!