
Védőmaszkot viselő rendőrsor Seattle utcáin 1918-ban
Fotó: Forrás: liner.hu
A 20. század legpusztítóbb járványainak egyike volt a spanyolnátha. Erről a járványról szóló cikkeket tallóznak a korabeli sajtóból a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.
2020. április 20., 12:312020. április 20., 12:31
Több hullámban pusztított a spanyolnátha a 20. században, áldozatainak számát tízmilliókra becsülik, de az 50-100 milliós becslések is gyakoriak. Ami az első világháború végén kitörő „eredeti” fertőzést illeti, az angolszász források szerint előbb 1918 tavaszán és kora nyarán, majd szeptember-októberben és végül 1919 januárjában volt egy-egy nagyobb gyilkos hullám – idézi az Elsov.hu oldalt Kápolnási Zsolt történész, a rovat szerkesztője.
Az Udvarhelyi Híradó krónikása jegyezte fel az 1918. november 17-ei számban, hogy a „spanyolbetegség megyeszerte olyan mértékben elterjedt, mely – noha itt bennt a városban, ha apadóban is van – szükségessé tette, hogy a város összes iskolái e hó végéig továbbra is zárva tartassanak.”
A Székely Nép 1918. október 19-i lapszámában olvashatjuk, hogy Kézdivásárhely derék, fiatal polgármestere, Séra Gyula rövid szenvedés után spanyol influenzában elhunyt.
Reklám az Orvosi Hetilap 1920. március 7-ei számában
Fotó: Forrás: Orvosi Hetilap
A 8 órai újság 1919. január 28-án Ady Endre haláláról ad hírt. „Ady Endrét, akit a forradalom izgalmai ágyba döntöttek és rendkívül legyöngült, felesége három hét előtt szanatóriumba helyezte el. Dr. Jakab László, a Ligetszanatórium igazgató főorvosa, munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy Ady Endrét néhány hét előtt egy spanyolnáthaszerű influenza lepte meg, amely tüdőgyulladással komplikálódott.”
És végül egy felhívás: „A spanyolbetegségtől ha óvakodni akarsz: senkivel ne fogj kezet és ne csókolódj!”
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
szóljon hozzá!