
Védőmaszkot viselő rendőrsor Seattle utcáin 1918-ban
Fotó: Forrás: liner.hu
A 20. század legpusztítóbb járványainak egyike volt a spanyolnátha. Erről a járványról szóló cikkeket tallóznak a korabeli sajtóból a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.
2020. április 20., 12:312020. április 20., 12:31
Több hullámban pusztított a spanyolnátha a 20. században, áldozatainak számát tízmilliókra becsülik, de az 50-100 milliós becslések is gyakoriak. Ami az első világháború végén kitörő „eredeti” fertőzést illeti, az angolszász források szerint előbb 1918 tavaszán és kora nyarán, majd szeptember-októberben és végül 1919 januárjában volt egy-egy nagyobb gyilkos hullám – idézi az Elsov.hu oldalt Kápolnási Zsolt történész, a rovat szerkesztője.
Az Udvarhelyi Híradó krónikása jegyezte fel az 1918. november 17-ei számban, hogy a „spanyolbetegség megyeszerte olyan mértékben elterjedt, mely – noha itt bennt a városban, ha apadóban is van – szükségessé tette, hogy a város összes iskolái e hó végéig továbbra is zárva tartassanak.”
A Székely Nép 1918. október 19-i lapszámában olvashatjuk, hogy Kézdivásárhely derék, fiatal polgármestere, Séra Gyula rövid szenvedés után spanyol influenzában elhunyt.
Reklám az Orvosi Hetilap 1920. március 7-ei számában
Fotó: Forrás: Orvosi Hetilap
A 8 órai újság 1919. január 28-án Ady Endre haláláról ad hírt. „Ady Endrét, akit a forradalom izgalmai ágyba döntöttek és rendkívül legyöngült, felesége három hét előtt szanatóriumba helyezte el. Dr. Jakab László, a Ligetszanatórium igazgató főorvosa, munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy Ady Endrét néhány hét előtt egy spanyolnáthaszerű influenza lepte meg, amely tüdőgyulladással komplikálódott.”
És végül egy felhívás: „A spanyolbetegségtől ha óvakodni akarsz: senkivel ne fogj kezet és ne csókolódj!”
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!