
Arconada alatt csúszik be a Platini által meglőtt labda (1984)
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
A labdarúgó Európa-bajnokságok története nemcsak gólokban és mezőnyjáték-teljesítményben gazdag, hanem kapusbravúrokban és-bakikban is. Lev Jasintól Arconadán és Peter Schmeichelen át Buffonig és Llorisig óriási egyéniségek védték a válogatottak kapuját. Azaz nem csupán védték, hanem gólokat is kaptak. Hat évtizednyi Eb kapussztorijai a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. június 22., 08:502021. június 22., 08:50
A legelső Európa-bajnokságok idején, a hatvanas évek elején már óriási kapusegyéniségek voltak kontinensünk futballjában, közülük viszont kiemelkedett Lev Jasin, az első Eb-t 1960-ban megnyerő Szovjetunió hálóőre. Ő az egyetlen futballkapus, aki elnyerte az Aranylabdát (1963), bár Gigi Buffon 2006-ban, Manuel Neuer 2014-ben (mindketten világbajnokként) és Oliver Kahn 2002-ben (világbajnoki ezüstérmes) közel jártak hozzá. Jasin a világ futballtörténetének egyik legnagyobb kapusa volt, két Eb-döntőn vett részt, egyet meg is nyert, 1964- ben Marcelino fejelt neki győztes gólt a madridi döntőben.
Toldo elődöntőbe védte az olaszokat (2000)
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
Az 1968-as Eb-győztes olasz válogatott kapusa az a Dino Zoff volt, aki 13 évvel később, 1982-ben 40 évesen lett világbajnok, előtte, 1980-ban a hazai rendezésű Eb-n is az olaszok kapuját védte. A német Sepp Maier volt az, aki másfél évtizedig védte az NSZK kapuját, nyert egy vébét (1974-ben) és egy Eb-t (1972-ben), viszont tehetetlennek bizonyult a cseh futballista „alányesős” tizenegyesével szemben. A hetvenes években ő számított a világ első számú kapusának, bár az említett Zoff is szorosan mögötte vagy mellette volt, aki 2000-ben szövetségi kapitányként Eb-döntőbe vezette az olasz válogatottat, mégpedig egy olyan elődöntő után, amely igencsak emlékezetes, a kapusok szempontjából is. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport kiadványában.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
szóljon hozzá!