
Arconada alatt csúszik be a Platini által meglőtt labda (1984)
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
A labdarúgó Európa-bajnokságok története nemcsak gólokban és mezőnyjáték-teljesítményben gazdag, hanem kapusbravúrokban és-bakikban is. Lev Jasintól Arconadán és Peter Schmeichelen át Buffonig és Llorisig óriási egyéniségek védték a válogatottak kapuját. Azaz nem csupán védték, hanem gólokat is kaptak. Hat évtizednyi Eb kapussztorijai a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. június 22., 08:502021. június 22., 08:50
A legelső Európa-bajnokságok idején, a hatvanas évek elején már óriási kapusegyéniségek voltak kontinensünk futballjában, közülük viszont kiemelkedett Lev Jasin, az első Eb-t 1960-ban megnyerő Szovjetunió hálóőre. Ő az egyetlen futballkapus, aki elnyerte az Aranylabdát (1963), bár Gigi Buffon 2006-ban, Manuel Neuer 2014-ben (mindketten világbajnokként) és Oliver Kahn 2002-ben (világbajnoki ezüstérmes) közel jártak hozzá. Jasin a világ futballtörténetének egyik legnagyobb kapusa volt, két Eb-döntőn vett részt, egyet meg is nyert, 1964- ben Marcelino fejelt neki győztes gólt a madridi döntőben.
Toldo elődöntőbe védte az olaszokat (2000)
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
Az 1968-as Eb-győztes olasz válogatott kapusa az a Dino Zoff volt, aki 13 évvel később, 1982-ben 40 évesen lett világbajnok, előtte, 1980-ban a hazai rendezésű Eb-n is az olaszok kapuját védte. A német Sepp Maier volt az, aki másfél évtizedig védte az NSZK kapuját, nyert egy vébét (1974-ben) és egy Eb-t (1972-ben), viszont tehetetlennek bizonyult a cseh futballista „alányesős” tizenegyesével szemben. A hetvenes években ő számított a világ első számú kapusának, bár az említett Zoff is szorosan mögötte vagy mellette volt, aki 2000-ben szövetségi kapitányként Eb-döntőbe vezette az olasz válogatottat, mégpedig egy olyan elődöntő után, amely igencsak emlékezetes, a kapusok szempontjából is. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport kiadványában.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!