Arconada alatt csúszik be a Platini által meglőtt labda (1984)
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
A labdarúgó Európa-bajnokságok története nemcsak gólokban és mezőnyjáték-teljesítményben gazdag, hanem kapusbravúrokban és-bakikban is. Lev Jasintól Arconadán és Peter Schmeichelen át Buffonig és Llorisig óriási egyéniségek védték a válogatottak kapuját. Azaz nem csupán védték, hanem gólokat is kaptak. Hat évtizednyi Eb kapussztorijai a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. június 22., 08:502021. június 22., 08:50
A legelső Európa-bajnokságok idején, a hatvanas évek elején már óriási kapusegyéniségek voltak kontinensünk futballjában, közülük viszont kiemelkedett Lev Jasin, az első Eb-t 1960-ban megnyerő Szovjetunió hálóőre. Ő az egyetlen futballkapus, aki elnyerte az Aranylabdát (1963), bár Gigi Buffon 2006-ban, Manuel Neuer 2014-ben (mindketten világbajnokként) és Oliver Kahn 2002-ben (világbajnoki ezüstérmes) közel jártak hozzá. Jasin a világ futballtörténetének egyik legnagyobb kapusa volt, két Eb-döntőn vett részt, egyet meg is nyert, 1964- ben Marcelino fejelt neki győztes gólt a madridi döntőben.
Toldo elődöntőbe védte az olaszokat (2000)
Fotó: Katona Zoltán: Párizstól Bécsig – A labdarúgó Európa-bajnokságok
Az 1968-as Eb-győztes olasz válogatott kapusa az a Dino Zoff volt, aki 13 évvel később, 1982-ben 40 évesen lett világbajnok, előtte, 1980-ban a hazai rendezésű Eb-n is az olaszok kapuját védte. A német Sepp Maier volt az, aki másfél évtizedig védte az NSZK kapuját, nyert egy vébét (1974-ben) és egy Eb-t (1972-ben), viszont tehetetlennek bizonyult a cseh futballista „alányesős” tizenegyesével szemben. A hetvenes években ő számított a világ első számú kapusának, bár az említett Zoff is szorosan mögötte vagy mellette volt, aki 2000-ben szövetségi kapitányként Eb-döntőbe vezette az olasz válogatottat, mégpedig egy olyan elődöntő után, amely igencsak emlékezetes, a kapusok szempontjából is. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport kiadványában.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!