
Hitler 1936-ban olimpiát rendezett, majd három év múlva háborúzni kezdett
Fotó: Wikimedia Commons
A huszadik század fegyveres konfliktusai sajnos a béke jegyében fogant olimpiai játékokat is többféleképpen befolyásolták. A két világháború miatt nyolc plusz tizenkét év telt el „olimpiamentesen”, de több esetben a játékok politikai okokból való bojkottálása történt, illetve merényletek is voltak – olvashatják a Székelyhon Erdélyi Sport mellékletében.
2022. március 15., 10:512022. március 15., 10:51
Az ókori görögországi olimpiák egyik alapfeltétele volt, hogy a kiírt sportrendezvények ideje alatt a háborúk is szüneteltek – sajnos a huszadik századra ez megfordult, hiszen összesen három olimpia maradt el a két világháború ideje alatt. Az újkori olimpiák története 1896-ban kezdődött, mégpedig az Athénban megrendezett játékokkal – ezt négyévente menetrendszerűen követték az újabbak, ám az 1912-es, Stockholmban megrendezett játékok után jött az első elmaradt olimpia.
1956-ban a magyarországi szovjet beavatkozás rányomta bélyegét a melbourne-i olimpiára
Fotó: Fortepan
1914-ben kitört az első világháború, s a két év múlva Berlinben esedékes játékokat nem tartották meg. Ettől függetlenül a hivatalos sorszámozás (ezt mindig római számmal jelölik) megmaradt, tehát az elmaradt berlini olimpia a VI. a sorban. Még a háború kitörésének évében eldöntötte a NOB azt is, hogy 1920-ban Budapest rendezheti a világ legnagyobb sportrendezvényét, hiszen a szavazáson Antwerpen és Lyon előtt végzett a magyar főváros.
A Szovjetunió és csatlósai bojkottálták az 1984-es olimpiát, Románia nem, Szabó Kati négy aranyérmet szerzett
Fotó: Wikimedia Commons
Ám a háború után Magyarország a vesztes oldalon állt, 1920-ban pedig a belgiumi város, Antwerpen rendezett olimpiát – ráadásul a világháborúért hibáztatott központi hatalmakat, tehát a veszteseket nem hívták meg, illetve az akkor már a bolsevik forradalmon túllevő, éppen polgárháborúban álló, szovjetizálódó Oroszország nem vett részt. Az addigi olimpiákon mindig részt vett magyarok először nem lehettek ott, ez volt az első ún. csonka olimpia, de sajnos ezt később még több követte. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!