
IV. Károly Csíkszeredán, avagy ahogy ma mondjuk, Csíkszeredában
Fotó: Forrás: a csíksomlyói plébánia Domus Históriája
A nyolcvan-száz évvel ezelőtti történéseket villantja fel, ugyanakkor arról is képet kapunk, hogyan éltek, gondolkodtak annak idején a kor emberei: korabeli lapokból szemezget a Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistorikum rovata.
2019. november 04., 14:012019. november 04., 14:01
2019. november 04., 14:022019. november 04., 14:02
1917 nyarán IV. Károly másodszor látogatott a Székelyföldre – adja hírül a Csíki Lapok 1917. június 20-ai száma. Már a cikk címe – Királylátogatás Csíkszeredán – érdekességet rejt a mai olvasónak, főleg, ha az csíki, ugyanis manapság előszeretettel javítják ki a távolról érkezőket, amennyiben a Csíkszeredán kifejezést használják (a megszokottá vált Csíkszeredában helyett). De lám, száz évvel ezelőtt még az előbbi változat volt használatban Csíkban is.
A Sajtóhistorikum vezető cikkéből kiderül, négy óra körül a cseh katonabanda rázendített a volt osztrák császári himnuszra, a Gotterhalte-ra, majd „Hurráh” és „Hochozás” jelezte a király érkezését. Őfelsége pontban négy órakor fiatalos és „nemcsak közmondásos” rugalmassággal lépett ki az északi díszkapu alá begördült autójából. IV. Károly láthatóan örvendett a vármegyeháza ablakaiban, erkélyein s a kordonon kívül szorongó sokaság lelkes éljenzéseinek, tapsainak, virágainak. Kíséretében József kir. herceg, Arz vezérkari főnök, Rohr lovassági tábornok hadseregparancsnok és számos magas rangú tiszt volt látható. A tudósítás arra is kitér, hogy Őfelsége, a fogadására odasietett Litzmann tábornokkal való beszélgetés közben, magyar nyelven is megszólalt, majd a díszszázad felett tartott szemlét. Mindenkihez volt egy szívélyes, barátságos szava, kérdése. „Szivünk diadalmasan dobbant fel s a szebb és jobb jövő záloga gyanánt csengett fülünkbe a király ajkairól édes anyanyelvünk.
Kevésbé örömteli eseményről számol be az Erdélyi Sajtótudósító 1922-es 169. száma: „Az oláh kormány kellemes karácsonyi ajándékkal lepte meg az aradi rom. katolikus főgimnáziumot. A több mint ezer tanulót befogadó gimnázium további működését beszüntette azon a cimen, hogy a tanulók részt vettek egy »államellenes« összeesküvésben.” Azzal a közoktatási kormány nem törődött, hogy az „összeesküvőket” felmentette a hadbíróság – olvasható a cikkben, és hogy a miniszter felszólította a bezárt iskola összeesküvő tanárait és diákjait, hogy jelentkezzenek az „oláh liceumban”.
Történt ez közel száz éve.
Udvarhelyi Híradó, 1911. április 9.
Fotó: Forrás: Udvarhelyi Híradó
A Hétfői Székely Nép 1942. augusztus 31-ei száma a kalapácsos zsidó úrifiúról ír, aki leütött és kirabolt egy kovásznai szolgálólányt, az Ellenzék 1930. január 1-jei száma dr. Carver híres egyiptológus haláláról értesíti az olvasókat, akit utolért a „fáraók átka”. A Káviár lap 1932-ben megjelent 29. számában is jelentkezik a „Szekszuális tanácsadó” rovat, ahol a Margit 21 jeligére válaszolva kiderül, mit kell tennie annak a lánynak, aki szeretne ugyan férjhez menni, de nem jár társaságba, és kerüli az embereket, mert nem tartja jó társalgónak magát.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!