
IV. Károly Csíkszeredán, avagy ahogy ma mondjuk, Csíkszeredában
Fotó: Forrás: a csíksomlyói plébánia Domus Históriája
A nyolcvan-száz évvel ezelőtti történéseket villantja fel, ugyanakkor arról is képet kapunk, hogyan éltek, gondolkodtak annak idején a kor emberei: korabeli lapokból szemezget a Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistorikum rovata.
2019. november 04., 14:012019. november 04., 14:01
2019. november 04., 14:022019. november 04., 14:02
1917 nyarán IV. Károly másodszor látogatott a Székelyföldre – adja hírül a Csíki Lapok 1917. június 20-ai száma. Már a cikk címe – Királylátogatás Csíkszeredán – érdekességet rejt a mai olvasónak, főleg, ha az csíki, ugyanis manapság előszeretettel javítják ki a távolról érkezőket, amennyiben a Csíkszeredán kifejezést használják (a megszokottá vált Csíkszeredában helyett). De lám, száz évvel ezelőtt még az előbbi változat volt használatban Csíkban is.
A Sajtóhistorikum vezető cikkéből kiderül, négy óra körül a cseh katonabanda rázendített a volt osztrák császári himnuszra, a Gotterhalte-ra, majd „Hurráh” és „Hochozás” jelezte a király érkezését. Őfelsége pontban négy órakor fiatalos és „nemcsak közmondásos” rugalmassággal lépett ki az északi díszkapu alá begördült autójából. IV. Károly láthatóan örvendett a vármegyeháza ablakaiban, erkélyein s a kordonon kívül szorongó sokaság lelkes éljenzéseinek, tapsainak, virágainak. Kíséretében József kir. herceg, Arz vezérkari főnök, Rohr lovassági tábornok hadseregparancsnok és számos magas rangú tiszt volt látható. A tudósítás arra is kitér, hogy Őfelsége, a fogadására odasietett Litzmann tábornokkal való beszélgetés közben, magyar nyelven is megszólalt, majd a díszszázad felett tartott szemlét. Mindenkihez volt egy szívélyes, barátságos szava, kérdése. „Szivünk diadalmasan dobbant fel s a szebb és jobb jövő záloga gyanánt csengett fülünkbe a király ajkairól édes anyanyelvünk.
Kevésbé örömteli eseményről számol be az Erdélyi Sajtótudósító 1922-es 169. száma: „Az oláh kormány kellemes karácsonyi ajándékkal lepte meg az aradi rom. katolikus főgimnáziumot. A több mint ezer tanulót befogadó gimnázium további működését beszüntette azon a cimen, hogy a tanulók részt vettek egy »államellenes« összeesküvésben.” Azzal a közoktatási kormány nem törődött, hogy az „összeesküvőket” felmentette a hadbíróság – olvasható a cikkben, és hogy a miniszter felszólította a bezárt iskola összeesküvő tanárait és diákjait, hogy jelentkezzenek az „oláh liceumban”.
Történt ez közel száz éve.
Udvarhelyi Híradó, 1911. április 9.
Fotó: Forrás: Udvarhelyi Híradó
A Hétfői Székely Nép 1942. augusztus 31-ei száma a kalapácsos zsidó úrifiúról ír, aki leütött és kirabolt egy kovásznai szolgálólányt, az Ellenzék 1930. január 1-jei száma dr. Carver híres egyiptológus haláláról értesíti az olvasókat, akit utolért a „fáraók átka”. A Káviár lap 1932-ben megjelent 29. számában is jelentkezik a „Szekszuális tanácsadó” rovat, ahol a Margit 21 jeligére válaszolva kiderül, mit kell tennie annak a lánynak, aki szeretne ugyan férjhez menni, de nem jár társaságba, és kerüli az embereket, mert nem tartja jó társalgónak magát.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!