
IV. Károly Csíkszeredán, avagy ahogy ma mondjuk, Csíkszeredában
Fotó: Forrás: a csíksomlyói plébánia Domus Históriája
A nyolcvan-száz évvel ezelőtti történéseket villantja fel, ugyanakkor arról is képet kapunk, hogyan éltek, gondolkodtak annak idején a kor emberei: korabeli lapokból szemezget a Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistorikum rovata.
2019. november 04., 14:012019. november 04., 14:01
2019. november 04., 14:022019. november 04., 14:02
1917 nyarán IV. Károly másodszor látogatott a Székelyföldre – adja hírül a Csíki Lapok 1917. június 20-ai száma. Már a cikk címe – Királylátogatás Csíkszeredán – érdekességet rejt a mai olvasónak, főleg, ha az csíki, ugyanis manapság előszeretettel javítják ki a távolról érkezőket, amennyiben a Csíkszeredán kifejezést használják (a megszokottá vált Csíkszeredában helyett). De lám, száz évvel ezelőtt még az előbbi változat volt használatban Csíkban is.
A Sajtóhistorikum vezető cikkéből kiderül, négy óra körül a cseh katonabanda rázendített a volt osztrák császári himnuszra, a Gotterhalte-ra, majd „Hurráh” és „Hochozás” jelezte a király érkezését. Őfelsége pontban négy órakor fiatalos és „nemcsak közmondásos” rugalmassággal lépett ki az északi díszkapu alá begördült autójából. IV. Károly láthatóan örvendett a vármegyeháza ablakaiban, erkélyein s a kordonon kívül szorongó sokaság lelkes éljenzéseinek, tapsainak, virágainak. Kíséretében József kir. herceg, Arz vezérkari főnök, Rohr lovassági tábornok hadseregparancsnok és számos magas rangú tiszt volt látható. A tudósítás arra is kitér, hogy Őfelsége, a fogadására odasietett Litzmann tábornokkal való beszélgetés közben, magyar nyelven is megszólalt, majd a díszszázad felett tartott szemlét. Mindenkihez volt egy szívélyes, barátságos szava, kérdése. „Szivünk diadalmasan dobbant fel s a szebb és jobb jövő záloga gyanánt csengett fülünkbe a király ajkairól édes anyanyelvünk.
Kevésbé örömteli eseményről számol be az Erdélyi Sajtótudósító 1922-es 169. száma: „Az oláh kormány kellemes karácsonyi ajándékkal lepte meg az aradi rom. katolikus főgimnáziumot. A több mint ezer tanulót befogadó gimnázium további működését beszüntette azon a cimen, hogy a tanulók részt vettek egy »államellenes« összeesküvésben.” Azzal a közoktatási kormány nem törődött, hogy az „összeesküvőket” felmentette a hadbíróság – olvasható a cikkben, és hogy a miniszter felszólította a bezárt iskola összeesküvő tanárait és diákjait, hogy jelentkezzenek az „oláh liceumban”.
Történt ez közel száz éve.
Udvarhelyi Híradó, 1911. április 9.
Fotó: Forrás: Udvarhelyi Híradó
A Hétfői Székely Nép 1942. augusztus 31-ei száma a kalapácsos zsidó úrifiúról ír, aki leütött és kirabolt egy kovásznai szolgálólányt, az Ellenzék 1930. január 1-jei száma dr. Carver híres egyiptológus haláláról értesíti az olvasókat, akit utolért a „fáraók átka”. A Káviár lap 1932-ben megjelent 29. számában is jelentkezik a „Szekszuális tanácsadó” rovat, ahol a Margit 21 jeligére válaszolva kiderül, mit kell tennie annak a lánynak, aki szeretne ugyan férjhez menni, de nem jár társaságba, és kerüli az embereket, mert nem tartja jó társalgónak magát.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!