
Zenglitzky András otthonában, régi fényképeivel
Fotó: Katona Zoltán
Vezetőként, csapatmenedzserként, intézőként összesen húsz évet töltött a székelyudvarhelyi futball szolgálatában – a 85 éves Zenglitzky András 1954 és 1974 között volt a székelyudvarhelyi labdarúgás mindenese. Az ötvenes évektől a hetvenes évek közepéig az udvarhelyi futballnak a tartományi szinttől a B osztályig emelkedett a csillaga. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport melléklete erre a korszakra tekint vissza.
2021. május 18., 10:262021. május 18., 10:26
A családi legendárium szerint a Zenglitzky család egyik őse Bem apó seregével jött Székelyföldre 1848-ban, majd a levert szabadságharc után itt maradt. Zenglitzky András 1935. június 11-én született Székelyudvarhelyen, nyolcéves korában, 1943 nyarán járt először futballmeccsen, ahol örök szerelembe esett a labdarúgással. A Székelyudvarhelyi Hargita–Sepsiszentgyörgyi Textil mérkőzésre szomszédja, Nagy Jenő bácsi vitte ki, és
Közel is lakott az akkor még a mai sportcsarnok helyén álló pályához, s úgy jó tíz évvel később ismerőse, Csiszár Antal kérte meg arra, hogy rajzolja meg a focicsapat plakátjait. A fiatal, jól rajzoló és író Zenglitzky amúgy pénzügyi technikumot végzett a Református Kollégium épületében 1952-ben, majd Brassóba (akkori nevén Sztálinvárosba) helyezték ki, az ottani ADAS biztosítóhoz. De egy év után visszakerült szülővárosába, mert közben létrejött a Magyar Autonóm Tartomány.
Az Akarat futballcsapata 1954–55-ben. Felső sor: Csillag László edző, Péterfi László, Zsombori László, Miklós Vilmos, Gergely István, Bálint Ferenc, Zenglitzky András intéző. Guggoló sor: Györfi Csaba, Sepsi Sándor, László Gyula, Szabó Gáspár, Gajev
Fotó: Zenglitzky András magángyűjteménye
A futball továbbra is az élete központjában volt, két év múlva pedig a város csapata, a Székelyudvarhelyi Akarat megnyerte a tartományi bajnokságot, a Marosvásárhelyi Ciocan együttesét győzte le a döntőben. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
szóljon hozzá!