
Nadia Comăneci ma számos karitatív esemény főszereplője
Fotó: Alex Tudor/Agerpres
Magyar nemzetiségű Nadia Comăneci? Ez a kérdés járta körbe a világsajtót, miután a tornásznő 1989 őszén átszökött a román–magyar határon, hogy végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedjen le. A montreali olimpia királynő szökésének történetét a Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletében olvashatják el.
2019. december 10., 10:352019. december 10., 10:35
Harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltást megelőző hetekben, amikor a Román Kommunista Párt túl volt már 14. kongresszusán, döbbenetes hír rázta meg mindenekelőtt az ország kommunista vezetését: a 28 esztendős, többszörös olimpiai, Európa- és világbajnok Nadia Comăneci tornász átszökött a román–magyar határon.
Az illegális úton való távozás oka az volt, hogy a bajnoknő útlevelét a Károlyi házaspár távozása után bevonták, a Los Angeles-i olimpiát követően, tehát 1984-től többet nem utazhatott nyugati országba.
Egy születésnapi bulinak kikiáltott konspirációs találkozó után, amit a határ menti Csanádon tartottak egy juhász házában, a tornásznő és társai a november 27-éről 28-ára virradó éjjelen nekivágtak a nagyvilágnak. Hajnali 4 óra 45 perckor a csoport Kiszomborhoz, egy határ melletti magyarországi helységhez ért, itt állította meg őket két határőr. Azt beszélik, hogy amikor meglátták hús-vér valójában az olimpiai bajnoknőt, nem akartak hinni a szemüknek, bár ő udvariasan bemutatkozott: Nadia Comăneci, olimpiai bajnok. És tán nem is hitték volna, hogy ő az, míg ott helyben, a fagyott tarlón nem mutatott be néhány tornagyakorlatot – a legmagasabb szinten.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!