
Aki valaha is látott egy Harag által rendezett előadást, sohasem felejti el
Fotó: Csomafáy Ferenc
Ma is érezhető Harag Györgynek, az erdélyi, a magyarországi, valamint a román színházművészet és színháztörténet korszakos művészének szellemi öröksége a színjátszásban. Tiszteletére a Magyar Művészeti Akadémia Harag György-emlékévet hirdetett. A Székelyhon napilap Erdélyi Napló kiadványában a zseniális rendezőről emlékeznek.
2020. március 26., 12:282020. március 26., 12:28
2020. március 26., 12:312020. március 26., 12:31
A kilencvenöt évvel ezelőtt született Harag György életében nem igazán volt szokás a színi előadások felvételen való rögzítése, így az utókor sajnos számtalan zseniális alkotással lett szegényebb. De aki valaha is látott egy Harag által rendezett előadást, sohasem felejti el. Legjobban a kolozsváriak jártak, ők csodálhatták legtöbb alkalommal munkáit, hiszen tíz éven keresztül volt a Szamos-parti színház főrendezője.
Eközben olyan felejthetetlen előadások születtek, mint a Sütő-trilógia (Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel), amely a Szuzai menyegzővel tetralógiává egészült ki. A darabok próbái valóságos alkotóműhelyek voltak. A hetvenes években gyakorlatilag más erdélyi színház nem is vállalta a Sütő-drámák bemutatását. A Szuzai menyegzőnek Kolozsvárott volt az ősbemutatója 1981-ben.
Harag György pályafutásáról, személyiségéről, a róla szóló anekdotákról, valamint a meghirdetett emlékévről bővebben az Erdélyi Napló március 26-i számában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!