
A sebesi várromok napjainkban. A kissebesi önkormányzat önerőből menti a menthetőt
Fotó: Minier Csaba
Sebes várának elődje a római castrum idejére vezethető vissza, azonban a honfoglaló magyarok építették újra, a tatárjárás után pedig IV. Béla király idején épült ki a ma is látható kővár. A jó állapotban levő várromok restaurálásra várnak. Az Erdélyi Napló Erdély épített örökségét bemutató sorozata Kalotaszeg határterületére kalauzolja el az olvasót.
2021. április 29., 08:392021. április 29., 08:39
A Kolozs megyei Sebesvár Bánffyhunyadtól 14 km-re észak-nyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekszik. Egykori földvára római castrum helyén állt, a népvándorlás korában elpusztult. Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy az ásatások tanúsága szerint a honfoglaláskor az Erdélybe telepedett magyarság a várat romjaiból felépítette, és az 1241 évi tatárjárásig használta.
Később ennek helyén épült fel az új kővár. Az erődítményt Hunyad és Kalotaszeg várának is nevezték Bánffyhunyad, illetve Kalotaszeg neve után. A kőből épült királyi várat a tatárjárás után nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére.
A tatárjárás után épült erődítmény falai
Fotó: Demján László
A Sebes és a Körös találkozásánál fekvő kisközség közelében egy hegyorom tetején található a vár tekintélyes maradványa. A szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár déli végében egy kör alakú, mintegy 25 m magas torony áll beomlott tetővel. A torony falában kétszinten részben még láthatók a födémet elválasztó gerendafészkek nyomai és az emeletekre felvezető kőlépcső maradványai. A várudvar északi részét és nyugati oldalait, valamint az öregtorony keleti oldalán levő kaput egy-egy félkör alakú rondellával erősítették meg. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!