
A sebesi várromok napjainkban. A kissebesi önkormányzat önerőből menti a menthetőt
Fotó: Minier Csaba
Sebes várának elődje a római castrum idejére vezethető vissza, azonban a honfoglaló magyarok építették újra, a tatárjárás után pedig IV. Béla király idején épült ki a ma is látható kővár. A jó állapotban levő várromok restaurálásra várnak. Az Erdélyi Napló Erdély épített örökségét bemutató sorozata Kalotaszeg határterületére kalauzolja el az olvasót.
2021. április 29., 08:392021. április 29., 08:39
A Kolozs megyei Sebesvár Bánffyhunyadtól 14 km-re észak-nyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekszik. Egykori földvára római castrum helyén állt, a népvándorlás korában elpusztult. Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy az ásatások tanúsága szerint a honfoglaláskor az Erdélybe telepedett magyarság a várat romjaiból felépítette, és az 1241 évi tatárjárásig használta.
Később ennek helyén épült fel az új kővár. Az erődítményt Hunyad és Kalotaszeg várának is nevezték Bánffyhunyad, illetve Kalotaszeg neve után. A kőből épült királyi várat a tatárjárás után nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére.
A tatárjárás után épült erődítmény falai
Fotó: Demján László
A Sebes és a Körös találkozásánál fekvő kisközség közelében egy hegyorom tetején található a vár tekintélyes maradványa. A szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár déli végében egy kör alakú, mintegy 25 m magas torony áll beomlott tetővel. A torony falában kétszinten részben még láthatók a födémet elválasztó gerendafészkek nyomai és az emeletekre felvezető kőlépcső maradványai. A várudvar északi részét és nyugati oldalait, valamint az öregtorony keleti oldalán levő kaput egy-egy félkör alakú rondellával erősítették meg. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!