A sebesi várromok napjainkban. A kissebesi önkormányzat önerőből menti a menthetőt
Fotó: Minier Csaba
Sebes várának elődje a római castrum idejére vezethető vissza, azonban a honfoglaló magyarok építették újra, a tatárjárás után pedig IV. Béla király idején épült ki a ma is látható kővár. A jó állapotban levő várromok restaurálásra várnak. Az Erdélyi Napló Erdély épített örökségét bemutató sorozata Kalotaszeg határterületére kalauzolja el az olvasót.
2021. április 29., 08:392021. április 29., 08:39
A Kolozs megyei Sebesvár Bánffyhunyadtól 14 km-re észak-nyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekszik. Egykori földvára római castrum helyén állt, a népvándorlás korában elpusztult. Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy az ásatások tanúsága szerint a honfoglaláskor az Erdélybe telepedett magyarság a várat romjaiból felépítette, és az 1241 évi tatárjárásig használta.
Később ennek helyén épült fel az új kővár. Az erődítményt Hunyad és Kalotaszeg várának is nevezték Bánffyhunyad, illetve Kalotaszeg neve után. A kőből épült királyi várat a tatárjárás után nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére.
A tatárjárás után épült erődítmény falai
Fotó: Demján László
A Sebes és a Körös találkozásánál fekvő kisközség közelében egy hegyorom tetején található a vár tekintélyes maradványa. A szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár déli végében egy kör alakú, mintegy 25 m magas torony áll beomlott tetővel. A torony falában kétszinten részben még láthatók a födémet elválasztó gerendafészkek nyomai és az emeletekre felvezető kőlépcső maradványai. A várudvar északi részét és nyugati oldalait, valamint az öregtorony keleti oldalán levő kaput egy-egy félkör alakú rondellával erősítették meg. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!