
A sebesi várromok napjainkban. A kissebesi önkormányzat önerőből menti a menthetőt
Fotó: Minier Csaba
Sebes várának elődje a római castrum idejére vezethető vissza, azonban a honfoglaló magyarok építették újra, a tatárjárás után pedig IV. Béla király idején épült ki a ma is látható kővár. A jó állapotban levő várromok restaurálásra várnak. Az Erdélyi Napló Erdély épített örökségét bemutató sorozata Kalotaszeg határterületére kalauzolja el az olvasót.
2021. április 29., 08:392021. április 29., 08:39
A Kolozs megyei Sebesvár Bánffyhunyadtól 14 km-re észak-nyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekszik. Egykori földvára római castrum helyén állt, a népvándorlás korában elpusztult. Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy az ásatások tanúsága szerint a honfoglaláskor az Erdélybe telepedett magyarság a várat romjaiból felépítette, és az 1241 évi tatárjárásig használta.
Később ennek helyén épült fel az új kővár. Az erődítményt Hunyad és Kalotaszeg várának is nevezték Bánffyhunyad, illetve Kalotaszeg neve után. A kőből épült királyi várat a tatárjárás után nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére.
A tatárjárás után épült erődítmény falai
Fotó: Demján László
A Sebes és a Körös találkozásánál fekvő kisközség közelében egy hegyorom tetején található a vár tekintélyes maradványa. A szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár déli végében egy kör alakú, mintegy 25 m magas torony áll beomlott tetővel. A torony falában kétszinten részben még láthatók a födémet elválasztó gerendafészkek nyomai és az emeletekre felvezető kőlépcső maradványai. A várudvar északi részét és nyugati oldalait, valamint az öregtorony keleti oldalán levő kaput egy-egy félkör alakú rondellával erősítették meg. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!