
Beethoven arcképe - Joseph Carl Stieler festménye
Fotó: Beethoven arcképe – Joseph Carl Stieler festménye (1819–20)
Már tavaly tavaly év végén elkezdődtek a Beethoven-év eseményei, amelyekkel a zeneszerző születésének 250. évfordulójára emlékeznek. A csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban Ludwig van Beethoven életéről olvashatnak.
2020. január 09., 11:402020. január 09., 11:40
Ludwig van Beethoven 1770-ben született Bonnban. Mivel december 17-én keresztelték meg, a kutatók úgy vélik, hogy december 16-án láthatta meg a napvilágot. Akkoriban elsősorban a nagyarányú gyermekhalandóság miatt – a zeneszerző hat testvéréből is csupán ketten maradtak életben – nem sokáig vártak a gyerekek keresztelésével, így aztán a kis Ludwig szülei is siettek vele a templomba. Noha szülei vallásosak voltak, az alkohol is jelen volt a család hétköznapjaiban, sőt a fiatal Ludwig sokszor esett áldozatul apja részeges dührohamainak, nem kevésszer súlyos veréseket is el kellett szenvednie tőle.
Apai felmenői földművesek és iparosok voltak, akik a 18. század első feléig Mechelen városában éltek. Azért a zenével is volt kapcsolatuk, hiszen a nagyapa, aki Antwerpenből Bonnba került flamand volt, udvari karnagyként, basszistaként dolgozott, illetve Ludwig édesapja, Johann ifjúkorában tenoristaként a bonni választófejedelem udvarában énekelt. Aztán 27 éves korában megnősült, feleségül vett egy 21 éves özvegyasszonyt. Részeges, de nagyravágyó apja a kis Ludwigból is csodagyereket akart faragni, a példa, amely szemei előtt lebegett, a már említett Mozart volt. Beethovennek 15 éves korában született meg első zongoranégyese.
Az életútjáról, alkotói korszakáról szóló teljes cikket a legfrissebb Erdélyi Naplóban találják meg.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!