
Beethoven arcképe - Joseph Carl Stieler festménye
Fotó: Beethoven arcképe – Joseph Carl Stieler festménye (1819–20)
Már tavaly tavaly év végén elkezdődtek a Beethoven-év eseményei, amelyekkel a zeneszerző születésének 250. évfordulójára emlékeznek. A csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban Ludwig van Beethoven életéről olvashatnak.
2020. január 09., 11:402020. január 09., 11:40
Ludwig van Beethoven 1770-ben született Bonnban. Mivel december 17-én keresztelték meg, a kutatók úgy vélik, hogy december 16-án láthatta meg a napvilágot. Akkoriban elsősorban a nagyarányú gyermekhalandóság miatt – a zeneszerző hat testvéréből is csupán ketten maradtak életben – nem sokáig vártak a gyerekek keresztelésével, így aztán a kis Ludwig szülei is siettek vele a templomba. Noha szülei vallásosak voltak, az alkohol is jelen volt a család hétköznapjaiban, sőt a fiatal Ludwig sokszor esett áldozatul apja részeges dührohamainak, nem kevésszer súlyos veréseket is el kellett szenvednie tőle.
Apai felmenői földművesek és iparosok voltak, akik a 18. század első feléig Mechelen városában éltek. Azért a zenével is volt kapcsolatuk, hiszen a nagyapa, aki Antwerpenből Bonnba került flamand volt, udvari karnagyként, basszistaként dolgozott, illetve Ludwig édesapja, Johann ifjúkorában tenoristaként a bonni választófejedelem udvarában énekelt. Aztán 27 éves korában megnősült, feleségül vett egy 21 éves özvegyasszonyt. Részeges, de nagyravágyó apja a kis Ludwigból is csodagyereket akart faragni, a példa, amely szemei előtt lebegett, a már említett Mozart volt. Beethovennek 15 éves korában született meg első zongoranégyese.
Az életútjáról, alkotói korszakáról szóló teljes cikket a legfrissebb Erdélyi Naplóban találják meg.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!