Beethoven arcképe - Joseph Carl Stieler festménye
Fotó: Beethoven arcképe – Joseph Carl Stieler festménye (1819–20)
Már tavaly tavaly év végén elkezdődtek a Beethoven-év eseményei, amelyekkel a zeneszerző születésének 250. évfordulójára emlékeznek. A csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban Ludwig van Beethoven életéről olvashatnak.
2020. január 09., 11:402020. január 09., 11:40
Ludwig van Beethoven 1770-ben született Bonnban. Mivel december 17-én keresztelték meg, a kutatók úgy vélik, hogy december 16-án láthatta meg a napvilágot. Akkoriban elsősorban a nagyarányú gyermekhalandóság miatt – a zeneszerző hat testvéréből is csupán ketten maradtak életben – nem sokáig vártak a gyerekek keresztelésével, így aztán a kis Ludwig szülei is siettek vele a templomba. Noha szülei vallásosak voltak, az alkohol is jelen volt a család hétköznapjaiban, sőt a fiatal Ludwig sokszor esett áldozatul apja részeges dührohamainak, nem kevésszer súlyos veréseket is el kellett szenvednie tőle.
Apai felmenői földművesek és iparosok voltak, akik a 18. század első feléig Mechelen városában éltek. Azért a zenével is volt kapcsolatuk, hiszen a nagyapa, aki Antwerpenből Bonnba került flamand volt, udvari karnagyként, basszistaként dolgozott, illetve Ludwig édesapja, Johann ifjúkorában tenoristaként a bonni választófejedelem udvarában énekelt. Aztán 27 éves korában megnősült, feleségül vett egy 21 éves özvegyasszonyt. Részeges, de nagyravágyó apja a kis Ludwigból is csodagyereket akart faragni, a példa, amely szemei előtt lebegett, a már említett Mozart volt. Beethovennek 15 éves korában született meg első zongoranégyese.
Az életútjáról, alkotói korszakáról szóló teljes cikket a legfrissebb Erdélyi Naplóban találják meg.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!