Milyen is volt az élet száz évvel ezelőtt? Miről mesélnek a korabeli fotográfiák? Mit látunk a fronton levő katonák tekintetében, az otthon maradt családanyák szemében, akiket körbevesz a sok apró gyermek? Milyen volt a menekülés, és milyen volt a front? Átérezzük-e a fájdalmat, szenvedést, nélkülözést, amelyet a fotókon szereplők átéltek? Emberek, akik szerettek, gyűlöltek, vágyaik és álmaik voltak, családjuk és hazájuk. És azért képesek voltak akár meghalni is. A trianoni békediktátum előtti években készült fotókat Molnár Attila bocsájtotta rendelkezésünkre saját gyűjteményéből.
2020. június 04., 16:472020. június 04., 16:47
Egy családanya és a család négy katonája - a fiúk a fronton
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Milyen is volt az élet száz évvel ezelőtt? Miről mesélnek a korabeli fotográfiák? Mit látunk a fronton levő katonák tekintetében, az otthon maradt családanyák szemében, akiket körbevesz a sok apró gyermek? Milyen volt a menekülés, és milyen volt a front? Átérezzük-e a fájdalmat, szenvedést, nélkülözést, amelyet a fotókon szereplők átéltek? Emberek, akik szerettek, gyűlöltek, vágyaik és álmaik voltak, családjuk és hazájuk. És azért képesek voltak akár meghalni is. A trianoni békediktátum előtti években készült fotókat Molnár Attila bocsájtotta rendelkezésünkre saját gyűjteményéből.
2020. június 04., 16:472020. június 04., 16:47
Molnár Attila fotótörténész közel húsz éve kutatja fel megszállottan a régi fotográfiákat, gyűjteményében több ezer korabeli fénykép található, köztük számos felbecsülhetetlen értékű.
A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem fotó-videó szakán végzett 2006-ban, később mesteri oklevelet, majd PhD minősítést szerzett. Kutatási témái között van az erdélyi fotográfia története, magyar fotográfusok és műtermeik Erdélyben és Romániában. Kiemelten kutatja Szatmári Pap Károly, Veress Ferenc, Orbán Balázs és Nopcsa Ferenc fotográfusi munkásságát. Alapítója és elnöke az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesületnek, melynek célja létrehozni Erdély első fotográfiai múzeumát Csíkszeredában.
– mutat rá a fotótörténész, aki jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.
Aki közelebbről ismeri, tudja, hogy egy-egy ritka fotográfiáért vagy albumért képes kisebb vagyonokat fizetni. Több saját gyűjteménye is van különböző tematikákban, például az első és második világháborús időkből származó fotókból – köztük az Úz-völgyében készültek is, amelyekből kiállítása is nyílt.
Úz-völgye régi katonai fényképeken
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében Molnár Attila gyűjtéséből származó Úz-völgyi katonai fényképekből nyílik kiállítás a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában június 4-én. A kiállítás megnyitóját online tartják 18 órától, a tárlat június 25-éig látogatható.
Mint a Ligetnek mesélte, a történelem és a régi fotók iránti szeretete családi indíttatású. „Amikor akkorára cseperedtem, hogy az értelmem is valamennyire kinyílt, édesapám felvitt a padlásra, és elővett egy vaskos fadobozt, és abban volt a család története leírva, régi fotók és levelek. De benne volt dédnagyapámnak, Molnár Sándornak, aki megjárta az első világháborút, a naplója is. Már kisiskolás koromban elkezdtem olvasni a naplót, nézegetni a fotókat. Már az a szép írás is vonzott, de a történet is, ami le volt írva benne. Kerültek elő sorra a fotók, kezdett érdekelni a történelem, így kezdődött. Vonzott ez a megélt történelem, a családi szájhagyománynak a történetei. Mert ha nincs nagyapámnak a története a háttérben, akkor nem érdekelt volna” – vázolta.
Így indult számára az egész, elkezdett fotókkal foglalkozni, az egyetemen is fotótörténettel foglalkozott, és már ott Kolozsváron eldöntötte, hogy fotográfiai múzeumot fog létrehozni. Kezdte gyűjteni az első és második világháborús fotókat.
„Minden kis fénykép a történelem darabja. Mert egy fénykép, egy család elmesélheti azt a periódust. Például azt, hogy egy olyan háborúba cseppentünk bele, amihez nem volt közünk. És ezek a fotók a háborúk lenyomatai, köztük a székelyföldi hadtörténetnek, élettörténeteknek a lenyomatai. Fronton készült fotók, bevonulás előtt készültek. Például van a családi albumban egy fotográfia, amely nagyapámmal volt az orosz fogságban, a feleségét és a gyermekét ábrázolja. A naplóban leírja, mekkora öröm volt, amikor átlépte »a haza szent földjének a határát«. Akkor egy olyan világban éltek, hogy a haza szent volt. Más világ volt” – mutatott rá Molnár Attila, mondandóját a gyűjteményében levő fotókkal ábrázolva. Mi is mutatunk ezekből most néhányat, meséljenek a képek.
Ez még a boldog, békebeli időket idézi, 1914 elején
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Képeslap 1914-ből
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Háborús propagandaképeslap, 1914
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Kézdivásárhely, német katonai fénykép, 1916
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Székely menekültek Nagyváradon, német katonai felvétel, 1916
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Magyar harcvonal, Bukovina, 1916
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
IV. Károly – mint trónörökös – Isonzóban, 1916
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Magyar-osztrák katonák Tirolban
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Csata előtti felvonulás, Úz-völgye, 1917, Meskó Tibor albumából
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
21-es német nehézágyú, a Magyaros visszavétele
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Úz-völgye, 1917, Meskó Tibor albumából
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Gyimes, 1917 nyara, német katonai felvétel
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Mackensen tábornok bevonul Bukarestbe, 1917
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Román békekötés. Német delegáció Bukarestben, 1917
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Ion I. C. Brătianu és felesége
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
József főherceg látogatása Gyergyóditróban, 1917
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Molnár Sándor szibériai fogságban, ezt a fényképet küldte haza a feleségének
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Tekerőpataki Molnár Sándorné Rozália fiával, Jánossal. A szibériai fogságba küldött családi fotó, amelyet férje, Sándor haza is hozott onnan. Később János katonaként szintén fogságba került
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Párizsi felvonulás, 1919
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
Magyar katona őrt áll, Tirol, 1916
Fotó: Molnár Attila gyűjteménye
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!