
Balogh János Németországban. Forrás: Bottlik Iván
Fotó: Dobos László
Az első csíki hokibíróra emlékezik a Székelyhon napilap e heti sportkiadványa. Az Erdélyi Sportban dr. Balogh János jogászról olvashatnak, aki az első szabályelemző és hokibíró volt Székelyföldön, ugyanakkor sakkozóként is maradandót alkotott.
2019. október 22., 14:592019. október 22., 14:59
Balogh János 1892. szeptember 10-én született Kézdivásárhelyen, az elemi osztályokat szülővárosában, a középiskola 5–8. osztályát Kalocsán végezte. Jogot Budapesten hallgatott, Kolozsváron avatták jogtudorrá avatták. Az első világháborúban végig katonai szolgálatot teljesített, majd 1919-ben Csíkszeredában lett törvényszéki jegyző, de ezt az állását a román adminisztráció bevezetése után elveszítette. Visszatért szülővárosába, könyvelő lett a Kézdivásárhelyi Takarékpénztárnál, megtanulta a román nyelvet és jogrendszert; bírói és ügyvédi oklevelet 1923-ban Kolozsváron nyert. Ezt követően Csíkszeredában lett ügyvédjelölt, majd tíz éven át volt ügyvéd – ebben az időszakban alakult meg a csíki hoki.
Boda Jenő csíkszeredai testnevelő tanár, jégkorongedző és hokibíró A csíki hoki sikerei a XX. században című könyvében így ír a sportág első heteiről: „A korcsolyapályán megindult a lázas tevékenység. Edzésnek még nem lehetett nevezni, de lelkesen gyakoroltak.
Ő volt tehát az első hokibírói tisztséget betöltő személy Csíkszeredában. Egyébként tekintettel arra, hogy a nemzetközi sportéletben is nagy járatossággal rendelkezett, a csapat szellemi irányítójának és vezetőjének tekintették.”
Több sportágban is maradandót alkotott
Fotó: Dobos László
A magyar sakktörténészek nagy öregje, a matematikus Bottlik Iván 2008-ban a Csíki Hírlapban írt dr. Balogh Jánosról, hangsúlyozva, hogy Csíkszeredában vált világhírű sakkozóvá – olvasható az Erdélyi Sport cikkében. „Tábla melletti versenyző, levelezési sakkozó, a megnyitáselmélet kutatója, sakkíró – és mindegyik területet kiemelkedően művelte. Élete bő évtizede Csíkszeredához kapcsolódott, ahol a sakkon kívül a helyi kulturális életben, a jégkorongsport létrehozásában is jelentős szerepet játszott. A háború után, 1934-ig román állampolgárként élt és versenyzett. A román egyéni sakkbajnokságokon csíkszeredai lakosként nagyon sikeresen szerepelt: 1930-ban megnyerte, 1931-ben ezüstérmes, 1929-ben 2–3., 1926-ban és 1934-ben pedig 3. volt” – írta Bottlik.
1933-ban Csíkszeredában vendégszerepelt a Budapesti BBTE. A csíkiak fehér csíkos mezben. Jobb szélen, az álló sorban dr. Balogh János
Fotó: Dobos László
Balogh János 1934-ben áttelepült Magyarországra, és ezt követően magyar színekben versenyzett. Tagja volt az 1936-os müncheni olimpián aranyérmes sakkcsapatnak. Magyarországon is jogászként dolgozott, Budapesten élt, 1980. augusztus 23-án halt meg, 88 évesen. Szinte élete végéig sakkozott és publikált is. Sakkíróként elsőrangú volt, kiemelkedő eredményeket ért el a játszmák kezdeti szakaszának, a megnyitáselméletnek a kutatásában, több változatot róla neveztek el. Pályafutása a levelezési sakkban hetven évet fog át, és ebből harminc éven át a világ szűk élvonalába tartozott.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!