
Tálas Huba lő kapura Nagyvárad ellen (2007). A beállós alapemberré nőtte ki magát
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
A Székelyudvarhelyi Szejke SK tíz nappal ezelőtti feljutása a legfelsőbb osztályba az udvarhelyi kézilabdázás gazdag történelmét erősíti. A férfiaknál a sportág helyi történetében még két olyan pont volt, amely hasonlítható ehhez: 1987-be, illetve a közelmúltba, 2007-be utazunk vissza, hogy bemutassuk az akkori feljutásokat. Egy kis visszatekintő a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. április 27., 09:222021. április 27., 09:22
A székelyudvarhelyi kézilabda múltjában az Autosport volt az első olyan férfi csapat, amely felnőtt országos bajnokságban szerepelt: a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején még nagypályán játszották a sportágat, az Autosport (és utódcsapatai) alig néhány év után eltűntek a süllyesztőben. Az időközben kispályára, majd sportcsarnokokba „költöztetett” sportágban a hatvanas-hetvenes években a férfiaknál még másodosztályos együttese sem volt Székelyudvarhelynek, azokban az évtizedekben a női csapat, az Akarat vitte a zászlót, hiszen országos bronzérmet szerzett (1976-ban), illetve válogatott játékosai, olimpikonjai voltak Miklós Magda és Magyari Mária személyében.
A másodosztályba feljutott Tehnoutilaj sportolói és szurkolói Szebenben (1987 májusa)
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
A nyolcvanas évek elejére viszont sokat gyengült a csapat, 1983-ban kiesett a másodosztályba. A hetvenes években már komoly városi férfi kézilabda-bajnokság zajlott Székelyudvarhelyen, a legjobb játékosok udvarhelyi válogatottat is alkottak, ez pedig rendre benevezett a megyei bajnokságba. A kialakuló férfi csapatnak a főtámogató-névadója a gépgyártással és fémmegmunkálással foglalkozó Tehnoutilaj vállalat (az egykori Gábor Áron Szövetkezet) volt, a nyolcvanas évek elejétől pedig már célként jelölték meg azt, hogy a megyei bajnokságnál fennebb, a másodosztályba lépjen az alakulat. A teljes cikkért lapozzák fel a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletét !
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!