
Tálas Huba lő kapura Nagyvárad ellen (2007). A beállós alapemberré nőtte ki magát
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
A Székelyudvarhelyi Szejke SK tíz nappal ezelőtti feljutása a legfelsőbb osztályba az udvarhelyi kézilabdázás gazdag történelmét erősíti. A férfiaknál a sportág helyi történetében még két olyan pont volt, amely hasonlítható ehhez: 1987-be, illetve a közelmúltba, 2007-be utazunk vissza, hogy bemutassuk az akkori feljutásokat. Egy kis visszatekintő a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. április 27., 09:222021. április 27., 09:22
A székelyudvarhelyi kézilabda múltjában az Autosport volt az első olyan férfi csapat, amely felnőtt országos bajnokságban szerepelt: a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején még nagypályán játszották a sportágat, az Autosport (és utódcsapatai) alig néhány év után eltűntek a süllyesztőben. Az időközben kispályára, majd sportcsarnokokba „költöztetett” sportágban a hatvanas-hetvenes években a férfiaknál még másodosztályos együttese sem volt Székelyudvarhelynek, azokban az évtizedekben a női csapat, az Akarat vitte a zászlót, hiszen országos bronzérmet szerzett (1976-ban), illetve válogatott játékosai, olimpikonjai voltak Miklós Magda és Magyari Mária személyében.
A másodosztályba feljutott Tehnoutilaj sportolói és szurkolói Szebenben (1987 májusa)
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
A nyolcvanas évek elejére viszont sokat gyengült a csapat, 1983-ban kiesett a másodosztályba. A hetvenes években már komoly városi férfi kézilabda-bajnokság zajlott Székelyudvarhelyen, a legjobb játékosok udvarhelyi válogatottat is alkottak, ez pedig rendre benevezett a megyei bajnokságba. A kialakuló férfi csapatnak a főtámogató-névadója a gépgyártással és fémmegmunkálással foglalkozó Tehnoutilaj vállalat (az egykori Gábor Áron Szövetkezet) volt, a nyolcvanas évek elejétől pedig már célként jelölték meg azt, hogy a megyei bajnokságnál fennebb, a másodosztályba lépjen az alakulat. A teljes cikkért lapozzák fel a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletét !
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!