
Török László: előéletem végigkísért egy életen át
Fotó: Sütő Éva
Az Erdélyi Napló legfrissebb számában az 1956-os forradalom Duna-deltát megjárt partiumi résztvevőjével, Török Lászlóval olvashatnak beszélgetést többek között arról, hogy hogyan alakult meg Nagyváradon a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete, és mi sarkallhatott 12–15 éves gyermekeket arra, hogy „Gavroche-ok” legyenek egy elnyomó rendszer elleni forradalomban.
2019. december 19., 12:232019. december 19., 12:23
Török László elmesélte, 1956 októberében az 1956-os forradalom hatására alakult meg a nagyváradi magyar líceum diákjaiból, szakiskolásaiból a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete.
„Tudomásunkra jutott, hogy 1956 őszén Magyarországon kitört a forradalom, a magyarok szabadságot és a szovjet csapatok kivonását követelték. Mi gyerekek is éreztük, hogy valami van a levegőben, főleg a felnőttek suttogásaiból és az elejtett szavaikból.
Ilyen hangulatban döntötték el társaink, Domokos Miklós és két barátja, Takács Ferenc és Sass Béla, a Szacsvay-szobor közelében tartott egyik esti beszélgetésen, hogy szervezkedni kell. 1956. október 25-én meg is történt az alakuló ülés” – eleveníti fel Török László.
A nagyvárad-réti református templom udvarán, saját költségen állított emlékkövet a SZVISZ-tagok lajstromával
Fotó: Sütő Éva
Hogy mi volt a gyermekekből álló SZVISZ-tagok főbűne a román hatalom szemében, a forradalom bukása után mi lett a partiumi szervezet sorsa és hogyan zajlottak a letartóztatások és a vallatások, arról a Székelyhon és a Krónika napilapok mellékleteként megjelenő Erdélyi Napló december 19-ei számába közölt interjúban olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!