
Fontos a gyerekeknek beszélni a szexualitásról, de az mindig a saját koruknak megfelelő módon kell történjen
Fotó: Haáz Vince
Hogyan beszéljünk egy óvodásnak vagy egy kisiskolásnak a szexualitásról? Bár a szülők többsége kínosnak érzi az ezzel kapcsolatos beszélgetéseket, semmiképpen sem szabad kihagyni ezeket – tanácsolja Kui Eszter Enikő pszichológus. Egy nagy, pirulós beszéd helyett több laza, természetes hangvételű párbeszéd hasznosabb lehet. A témáról bővebben a Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványában olvashatnak.
2020. szeptember 11., 10:392020. szeptember 11., 10:39
„A szexuális nevelés nem csak a felvilágosításról szól, hanem a saját nemiségünk, szexualitásunk megéléséről, és ennek a mintának a továbbadásáról is, valamint a gyermekek vezetéséről, tanácsolásáról és nem utolsósorban védelméről ezen az izgalmas, de nem veszélytelen »terepen«.
Ha jól belegondolunk, akkor ez a folyamat elkezdődik már a terhesség ideje előtt szüleinkkel, akik minket (legtöbbször nem) neveltek, amikor mi magunk eldöntöttük, hogyan fogjuk másképp csinálni a saját gyerekeinkkel, azután megnyilvánul abban, ahogy/amiért fiút vagy lányt várunk, ahogy viszonyulunk a saját nemünkhöz, az ellenkező nemhez. Jóval a felvilágosítás előtt már mintát adunk” – magyarázza Kui Eszter Enikő.
Kui Eszter Enikő, pszichológus
Fotó: Lázár Anna
A csíkszeredai pszichológus szerint a szexualitás nem izolált, hanem összekapcsolódik életünk, lényünk minden területével. Hangsúlyozza:
Saját szexualitásunk a testképünkhöz kötődik, ha pedig úgy nő fel egy kislány, hogy ő kevesebbet ér, mint egy kisfiú, ha serdülőként azt hallja, hogy kicsik a mellei, túl nagy a feneke, cingár, akkor ezek a fogalmak kapcsolódnak a testképhez, a későbbiekben a szexualitáshoz. A szavaktól, amelyek mély nyomot hagynak, a későbbiekben nehezen lehet elvonatkoztatni.
A teljes cikket a Liget életmód-kiadvány szeptember 11-ei lapszámában találják meg.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!