
A kelet-közép-európai testnevelésórák gyakran túlzottan rigurózus tanmenete gátolja, hogy a diákok a szabadidős testmozgáshoz szükséges önmotivációt ebből a közegből merítsék (képünk illuztráció)
Fotó: Pixabay.com
Az önmotiváció olyan alapvető forrásává kellene válnia a testnevelés-oktatásnak, amely szülői és baráti támogatással megalapozza a diákok önkéntes szabadidős testmozgását – hangsúlyozzák abban a kutatásban, amelyben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Testnevelés és Sport Karának két munkatársa, dr. Boros-Bálint Julianna és dr. Szabó Péter is közreműködött.
2019. december 19., 14:522019. december 19., 14:52
2019. december 20., 17:112019. december 20., 17:11
A kutatócsoport 974 romániai, magyarországi, egyesült királyságbeli, illetve szlovákiai 11–18 év közötti diákot kérdezett meg, és azt vizsgálták, hogy a testnevelőtanárok, szülők és barátok részéről tapasztalt testmozgásra ösztönzésnek van-e hatása a szabadidős, önállóan végzett sporttevékenységekre.
Az egyetem közleményében rámutatnak, a felhasznált keretmodell követhetővé teszi, hogy a testnevelésórákon a szakpedagógusok részéről észlelt autonómiatámogatás (Perceived Autonomy Support) milyen áttéteken keresztül válik konkrét szabadidős viselkedéssé a diákoknál. A modell első lépésben azt írja le, hogy a testnevelőtanárok részéről észlelt autonómiatámogatás hogyan alakul önmotivációvá a testnevelésórák keretében. Ezt követően a szülők és a barátok részéről észlelt autonómiatámogatás önmotivációra gyakorolt hatását vizsgálja, illetve azt, hogy az önmotiváció miként alakul szubjektív normává, attitűddé, illetve észlelt magatartáskontrollá (Perceived Behavioural Control). Utolsó lépésben e három változó szándékká, majd konkrét viselkedéssé alakulását veszi górcső alá.
A lányok inkább otthonról, illetve a barátok részéről kapnak jelentősebb autonómiatámogatást, és a fiúkhoz képest erősebb önmotivációval és szubjektív normákkal bírnak. A fiúk a lányokhoz képest nagyobb autonómiatámogatást észlelnek a testnevelőtanárok részéről.
A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a kelet-közép-európai testnevelésórák gyakran túlzottan rigurózus tanmenete gátolja, hogy a diákok a szabadidős testmozgáshoz szükséges önmotivációt ebből a közegből merítsék. A testnevelés-oktatásnak ehhez képest az önmotiváció olyan alapvető forrásává kellene válnia, amely szülői és baráti támogatással megalapozza a diákok önkéntes szabadidős testmozgását.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!