Kamaszagy: a hiányzó húsz százalék

„Azt gondolnánk, hogy a hiányzó húsz százalék nem olyan sok, de a legfontosabb húsz százalékról van szó, tehát a homloklebeny fejlődéséről, a mielinizációról – ez teszi lehetővé azt, hogy érettebb döntéseket hozzunk, problémamegoldóak legyünk, és amikor kockáztatunk, akkor helyesen tudjuk felmérni az összes lehetőséget stb.

Ezért is fontos a felnőttek szerepe még sokáig, szinte a húszas évek elejéig a kamaszok életében” – mutatott rá a pszichoterapeuta.

A szakember kiemelte, míg régebb a serdülők eltérő viselkedését leginkább a hormonális változásoknak tulajdonították, ma már ismert az, hogy egy fiatal felnőtt nemi hormonszintje körülbelül akkora, mint egy serdülőé, mégis másképp működik egy tizenhat éves, mint egy huszonhárom éves, és ez az agyban történő változásoknak az eredménye.

„A fejlődés hátulról előre történik, először kifejlődnek azok a területek, amelyek az érzelmekkel kapcsolatosak, érzelmek és memória, a limbikus rendszernek a különböző részei. Az amigdala, ami a félelemközpont, már kisgyerekkorban ki van fejlődve, ezért is tudnak nagyon impulzívak, érzelemvezéreltek lenni a kisgyerekek. Később a vezérlést átveszik a magasabb struktúrák, a homloklebeny, az agykéreg, és innentől fogva már sokkal higgadtabb, sokkal megfontoltabb a viselkedés. De mindaddig, amíg ez nem alakul ki, addig ne várjunk felnőttes viselkedést a gyerekektől vagy a kamaszoktól, illetve lehetőleg védjük őket azoktól a hatásoktól, amelyek veszélyeztetik.”

Az alvási szokások is megváltoznak kamaszkorban, mivel az álmosságot okozó hormon ilyenkor két-három órával később kezd termelődni, mint korábban, később álmosodnak el a tinik. Viszont az iskola nem követi a kamaszok cirkadián ritmusát (a napi „biológiai órát” – szerk. megj), alkalmazkodniuk kell az órarendhez, sokkal fáradtabbak, de egyéb hátulütői is vannak, ha kialvatlanok. Meglátszik a tanulásban, sokkal nehezebben szelektálnak a lehetséges információk közül, nehezebb a felidézés vagy akár az elmélyítés, ha nem pihentek eleget. Az alváshiány és kamaszkori működés között balesetekkel, egészségtelen életmóddal, táplálkozással, mentális problémákkal, illetve bűnözéssel is összefüggést találtak a kutatók. Ugyanakkor a kamaszok folyamatosan az interneten lógnak, és mivel a fáradtságot valamivel tompítani kell, bejönnek a képbe az energiaitalok, drogok stb.

Dimén-Varga Tünde a kamaszok kockázatvállalásáról is beszélt. „Az ingerkeresés és a jutalom együtt működik, nagyon be tudja izzítani az idegpályákat az agyban. Rájöttek erre a számítógépes játékok készítői is, ezen alapul minden, legyen sok izgalom, legyen jutalom, és működik az egész dolog. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek azt találták, hogy a serdülőkorban a kockázatvállaló viselkedés nagyon felpörög, és

A kamaszok agya és az élvezeti cikkek kapcsolatáról a terapeuta elmondta, minden szer, akár dohányipari termék, alkohol vagy a drog bármelyik fajtája összetettebben hat a kamaszok agyára, mint a felnőttekére. És minél korábbi a kipróbálás, és egyre lejjebb csúszik ez az életkor, annál biztosabb, hogy függőség alakul ki, és annál valószínűbbek a káros hatások.

A dohányzással kapcsolatban azt találták a kutatók, hogy kisebb az aktív prefrontális kéreg, legalábbis addig, amíg a kamaszok dohányoznak. „Ami nagyon gyakori manapság, az a rohamivás, a minél rövidebb idő alatt nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása, hogy minél hamarabb üssön. Ez sokk az agynak. És van egy tévhit: azt gondolnánk, hogy mivel nagyon fiatalokról van szó, ezért kevésbé bírják az alkoholt. Úgy tűnik, hogy ez sem teljesen igaz. Kamaszkorban még kevéssé működnek a gátló funkciók, ezek megint a homloklebenyhez kötődnek, így alkoholfogyasztás hatására nem áll be könnyen az a laza állapot, amire vágynak, csak sokkal később. Ezért sokkal több alkoholt fogyasztanak el, és nyilván a hatása is sokkal drasztikusabb. Van egy tévhit a szülők körében – gyakorló pszichológusként gyakran találkozom ezzel – hogy szoktassák hozzá a kamaszokat az alkoholhoz. Hogy ne máshol igyon először, hanem a családban. Van egyfajta megengedő szülői magatartás, de a kutatások azt támasztják alá, hogy minél megengedőbb a szülő az alkohollal szemben, annál biztosabb, hogy extrém alkoholfogyasztással néz szembe a kamasz. A szülői viselkedés erős hatással van a fiatalok alkoholfogyasztására.”

lehet, hogy egy mentális betegség, akár egy depresszió vagy hangulati zavarok előjele, ilyenkor feltétlenül szakemberhez kell fordulni” – mutatott rá Dimén-Varga Tünde. Hangsúlyozta, az ötven évvel ezelőtti eredményekhez viszonyítva nagyon megnőtt az öngyilkosságok aránya: négyszer több fiatal választja, mint korábban. A balesetek után ez a leggyakoribb halálok közöttük.

„Sokszor megtévesztő a kamaszok viselkedése olyan szempontból, hogy egy depresszió esetén, míg a felnőttnél nagyon gyakori az, hogy az illető elszigetelődik, lezárja a szociális kapcsolatait, inkább magányra ítéli magát, egyedül szeret lenni, a kamaszoknál ez nem így van. A kamaszok súlyos depresszióval is simán járnak társaságba, ezért nem is olyan könnyű felfedezni azt, hogy az a gyerek, aki annyit nevet társaságban és jókedvű, az depressziós. Másrészt az okostelefonok használata szintén elmaszkírozza ezt az egészet, ugyanis míg harminc évvel ezelőtt elég könnyű volt kiszúrni, ha egy gyerek sokszor van egyedül, ma már nem, mert mindenki nyomkodja a telefonját, és nem tűnik egyedüllétnek az, ami tulajdonképpen egy magányos állapot.”

A digitális világ vizsgálata is elkerülhetetlen ilyen szempontból – vélte a pszichológus. Az internetfüggőség ma már elismert függőségi kategória, és a kamaszuknak hajlamuk van erre, azért is, mert ez is az agy jutalomközpontjával van kapcsolatban.

„Nagyon jól tudják a számítógépes játékok tervezői, hogy mire van szüksége egy fiatal agynak. Van egy olyan statisztika, hogy

Vannak olyan kutatások, amelyek azt mondják, hogy mértékletes használatukkal vannak előnyei is, fejleszti a memóriát, a térlátást stb, de extrém használat esetén strukturális változások történnek az agyban, csökken a szürkeállomány. Olyan területek módosulnak, amelyek a beszédért, az érzelmekért, az impulzív viselkedés megakadályozásáért felelősek.”

„Egy 13-16 éves kamasz még messze nem felnőtt, nagyon előtte van még az agya nagyon fontos húsz százalékának az érése, és fontos, hogy szülőként ne engedjük el a kezüket, ne higgyük azt, hogy ők már annyira függetlenek, hogy mindent meg tudnak oldani. Rengeteg veszélynek tudjuk kitenni őket, ha azt mondjuk, hogy éljék az életüket, és nem figyelünk rájuk” – figyelmeztetett Dimén-Varga Tünde.