Jelentősen eltérhet egymástól a gyerekek mozgásfejlődése

Még felsorolta, ebben a korban már a mosolyra mosollyal válaszol a kicsi, és lazul kissé a végtagok kezdeti behajlítottsága. A testtartása szimmetrikus, hason fekve pedig a fejét 45 fokban fel tudja emelni és ezt kis ideig meg is tudja tartani. Az ujjait kezdi nyitogatni, a csecsemőkre jellemző ököltartást is kiengedi néha. Elkezdődik ekkor egy simogató, tapogató időszak, például szoptatás közben az édesanyját, ruhácskáját fogja, simogatja.

A gyermek négy-hat hónapos korában felismeri édesanyja arcát, tekintetével és feje fordításával követi a mozgó tárgyakat. Egyik tárgyról a másikra váltja a tekintetét, ha ölben ülő helyzetben tartják, fel tud nézni. A négyhónapos baba szimmetrikusan fekszik a hátán és hasán – keze és lába azonos helyzetben van – hátáról mindkét irányba az oldalára tud fordulni. Hason fekve a fejét hatvan vagy kilencven fokban felemeli, az alkarján megtámaszkodik. A játékért hol egyik, hol a másik kezével nyúl. A kezeit középre összehozza és középről el tud venni játékokat. Fogni tud már, mindkét kezével el tudja engedni, amit fog és minden tárgyat a szájához visz, azzal tapogatja le a tárgyakat.

Átfordulás, gurulás

Hat-kilenc hónapos kor között már jobban lát a baba, apró tárgyak, például a morzsa is felkelti a figyelmét, ugyanakkor megfigyeli az arcmimikát, és akár le is utánozza. Kezdi észlelni a mélységet, kezd gőgicsélni, hangosan játszik a saját hangjával. A játékot egyik kezéből a másikba átteszi, és ha elejti, utánanyúl. Lehet vele már kukucskálós játékot játszani, hathónapos korukban pedig általában át is tudnak fordulni a babák és helyet is változtatnak gurulva. Háton fekve a lábfejét megfogja, szájába veszi, hason nyújtott karral kitámaszt, mellkasát emeli, fejét függőlegesen tartja, hason fekve is a játék után tud nyúlni ekkor a kicsi.

A kilenc-tizenkét hónapos kor közötti időszakban is nagyon sok fejlődési fázis van, például, ha leesik egy tárgy, akkor azt a baba követi tekintetével és tudja, hogy körülbelül hol kell azt keresni, tisztában van a mélység fogalmával, ismeri a nevét és szótagokat ismételget. Elkezd úgy játszani, hogy összefüggéseket lát a tárgyak között és ha kérünk tőle valamit, akkor azt általában odaadja. Ebben a korban előszeretettel játsszák azt, hogy eldobják a játékokat és várják, hogy valaki adja vissza nekik. A nagymozgásokat illetően rendszerint kilenc hónapos kor körül áll négykézlábra a baba és hintázni kezd ebben a pozícióban. Van, aki ebben a korban már önállóan kúszik vagy mászik és ekkor kezdenek egyedül ülni is.

Mászás, állás

Egyéves kor körül a baba szimmetrikus végtagmozgással mászik, könnyen testhelyzetet tud váltani ülés és négykézláb között, kapaszkodva feláll. Van, aki oldalazva lépeget, önállóan megáll vagy egy-két lépést is tesz. De ez a periódus kitolódhat akár 15 hónapos korig is – ismertette a gyógytornász. Ha ezután sem indulnak még be ezek a nagymozgások, akkor lehet a gyermeknek szüksége segítségre, különböző fejlesztő gyakorlatokra. Számos olyan terápia van, amelyet ilyen esetekben alkalmaznak, de amint Biró Enikő rámutatott, az otthoni mondókázással, ölbeli játékokkal is segíthetünk. „A nagyanyáinktól örökölt ölbeli tevékenység is szenzomotoros tevékenység, például ha lovagoltatom, hintáztatom, tenyeres játékot játszok a gyermekkel, az is mind érintés, inger, a fejlődését segítem ezen ingerek átadásával” − mondta a gyógytornász.

Amikor segítség kell

„Ha ezeket a nagyvonalakban felvázolt fejlődési határidőket meghaladták és

Tapasztalata szerint általában a szülők érzik, tudják, hogy valami gond van a gyermekkel, akkor is, ha ezt nehéz elfogadni. Vannak esetek, amikor a vizsgálat után el is köszönnek a családtól, van, amikor otthoni tornára adnak tanácsokat és van, amikor rendszeres fejlesztő foglalkozásokat kezdenek el a központban a gyermek számára – sorolta fel Biró Enikő. Még hozzátette,