
A szakember szerint a lelátókon ordítozó, kiabáló szülő sok esetben nem csak a saját gyermekét zavarja, hanem annak csapatát is
Fotó: Barabás Ákos
A közelgő gyermeknap apropóján a lurkókkal foglalkozik e heti számában a nyomtatott Liget, azaz a Székelyhon napilap hétvégi életmód-kiadványa. Az egyik írás innen a sportoló gyerekek pszichológiájával foglalkozik – a szülők szemszögéből.
2020. május 29., 12:182020. május 29., 12:18
Mindannyiunk számára ismerős a pálya szélén, lelátón ordítozó szülő, ha a gyermeke nem az elvárásainak megfelelően teljesít. Hogyan viselkedjen egy szülő a lelátón, hogy az senki számára ne legyen zavaró? – a kérdésre Roseti-Karikás Emőke sportpszichológus válaszol.
„A legfontosabb, hogy egy szülő legyen harmóniában a gyermekével, és tudja azt, hogy gyermeke mit akar. Amikor egy gyermeket elviszünk sportolni, számára az egész egy játék, és az is a lényeg, hogy játsszon, mozogjon. Hogy a későbbiekben kiből lesz élsportoló és kiből nem, az már tehetség, kitartás, adottság kérdése. Figyeljünk gyermekünk jelzéseire: szívesen megy-e edzésre, kedveli-e csapattársait, az edzőt, egyáltalán mit is akar ő” – szögezi le indulásból a szakember.
Roseti-Karikás Emőke sportpszichológus
Fotó: Veres Nándor
Ami a sportágválasztást illeti – teszi hozzá –, nagyon fontos, hogy egy szülő különbséget tegyen a között, hogy ő mit akar, és a gyermeke mit szeretne. Sokan saját gyermekkori vágyaikat erőltetik rá gyermekükre, mindent megtesznek, hogy belőle élsportoló váljon, noha ő más utat szeretne járni.
Roseti-Karikás Emőke szerint sportpszichológiai szempontból nagyon fontos, hogy a szülő-edző-sportoló háromszög jól működjön. A szülőnek úgy kell támogatnia sportoló gyermekét, hogy azzal segítsen. Elsősorban a gyermekével kell megbeszélnie, hogy számára mit is jelent a támogatás. Ugyanakkor nem mellékes az sem, hogy a szülő hogyan viselkedik az edzővel, mennyire próbál beleszólni ennek munkájába, hogyan kommunikál vele: kapcsolatuk legyen kiegyensúlyozott, és legyen meg a kölcsönös tisztelet.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!