
Kékesi-Keresztes Lujza, a Baróti Szabó Dávid iskola magyartanára
Fotó: Erdélyi Napló
Nem mindegy, mit olvasunk és hogyan. Az esztétikai élvezet háttérbe szorult – vélekedik Kékesi-Keresztes Lujza baróti magyartanár, akivel az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatnak interjút. Ebből többek között az is kiderül, hogy a gyerekek szeretik, ha felolvasnak vagy mesélnek nekik.
2020. február 27., 11:572020. február 27., 11:57
„Szerintem a gyerekek rengeteget olvasnak. Csak éppen nem szépirodalmat, nem olyan olvasmányokat, amelyek lelki épülésüket szolgálják, vagy világnézetüket alakítják, befolyásolják. Olvasnak reklámszövegeket, tájékoztató, ismeretterjesztő szövegeket. Az interneten mindenhez hozzá lehet jutni. Inkább az olvasás gyönyörűségének a tapasztalata, az esztétikai élvezete szorult háttérbe” – válaszolja a Baróti Szabó Dávid iskola magyartanára arra kérdésre, hogy olvasnak-e ma a gyermekek.
„A tanár az érdeklődést keltheti fel a mű iránt, amiről éppen beszélgetnek órán. Vagy befolyásolhatja a gyerekek olvasási ízlését, ha éppen jó módszerekkel dolgozik és kedvelik az óráját. Mostanában azt tapasztalom, hogy a középiskolás diákok nagyon szeretik, ha elmesélem a művet, vagy éppen felolvasok nekik” – mondja.
Ha kíváncsiak arra, hogy hogyan látja egy szakember, megfelel-e az érvényben lévő tanterv a mai idők követelményeinek, lehet-e ideológiai alapon szerzőket kiválogatni, olvassák el a csütörtökön megjelent Erdélyi Naplót.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!