
Kékesi-Keresztes Lujza, a Baróti Szabó Dávid iskola magyartanára
Fotó: Erdélyi Napló
Nem mindegy, mit olvasunk és hogyan. Az esztétikai élvezet háttérbe szorult – vélekedik Kékesi-Keresztes Lujza baróti magyartanár, akivel az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatnak interjút. Ebből többek között az is kiderül, hogy a gyerekek szeretik, ha felolvasnak vagy mesélnek nekik.
2020. február 27., 11:572020. február 27., 11:57
„Szerintem a gyerekek rengeteget olvasnak. Csak éppen nem szépirodalmat, nem olyan olvasmányokat, amelyek lelki épülésüket szolgálják, vagy világnézetüket alakítják, befolyásolják. Olvasnak reklámszövegeket, tájékoztató, ismeretterjesztő szövegeket. Az interneten mindenhez hozzá lehet jutni. Inkább az olvasás gyönyörűségének a tapasztalata, az esztétikai élvezete szorult háttérbe” – válaszolja a Baróti Szabó Dávid iskola magyartanára arra kérdésre, hogy olvasnak-e ma a gyermekek.
„A tanár az érdeklődést keltheti fel a mű iránt, amiről éppen beszélgetnek órán. Vagy befolyásolhatja a gyerekek olvasási ízlését, ha éppen jó módszerekkel dolgozik és kedvelik az óráját. Mostanában azt tapasztalom, hogy a középiskolás diákok nagyon szeretik, ha elmesélem a művet, vagy éppen felolvasok nekik” – mondja.
Ha kíváncsiak arra, hogy hogyan látja egy szakember, megfelel-e az érvényben lévő tanterv a mai idők követelményeinek, lehet-e ideológiai alapon szerzőket kiválogatni, olvassák el a csütörtökön megjelent Erdélyi Naplót.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!