Hirdetés
Hirdetés

Atyai pofon helyett bizalommal teli szülő-gyermek kapcsolat. Kényes kérdésekről Deliága Éva gyermekpszichológussal

Deliága Éva erdélyi körútján •  Fotó: Barabás Orsolya

Deliága Éva erdélyi körútján

Fotó: Barabás Orsolya

Míg régen az atyai pofon nevelő erejében hittek a szülők és a pedagógusok is, a mai modernebb gyereknevelésben inkább azokat az elveket valljuk, hogy érdemesebb a gyermekeket partnerként kezelni, és számukra elmagyarázni, hogy mi miért történik – mondja Deliága Éva magyarországi gyermekpszichológus, aki az évek során többek közt a gyermeki akaratosság szakértője lett, könyvet is írt a témáról. A neves szakember nemrég a Piros.Produkció meghívására négy erdélyi helyszínen tartott előadást, amelynek apropóján mi is feltettük számára a legégetőbb, legkényesebb gyereknevelési kérdéseinket.

Barabás Orsolya

2019. november 08., 16:002019. november 08., 16:00

– Az előadások során mire voltak leginkább kíváncsiak a szülők?
– Azt veszem észre, hogy nagyon vevők és nyitottak a szülők a gyakorlatias tanácsokra. Egyrészt szeretnék tudni, hogy ami az ő gyerekükkel van, amit ők tapasztalnak, az mennyire számít átlagosnak, mennyire fér bele a normál tartományba, illetve, ha azt tapasztalják, hogy van valami nehézségük vagy elakadásuk, akkor azon hogyan tudnak ők maguk, szülőként segíteni.

– Melyek azok a problémák, amelyek leginkább a kisgyermekeknél jelentkeznek? Van dackorszak, hiszti stb., hogyan lehet ezeket kezelni, kell-e egyáltalán kezelni?
– Az egyik fontos téma, amiről szoktunk beszélgetni a szülőkkel, pont az akaratosság kezelése. Az egyik könyvemnek a címe a Mit kezdjünk az akaratossággal? 8+1 módszer kidolgozására épül, plusz mesékkel kiegészítve segíti a gyermekeket az érzelmi kommunikáció elsajátításában és a problémamegoldásban. Igyekszem, hogy az előadáson ezeket a módszereket feltárjam a szülők előtt, és úgy menjenek haza, hogy ezt az egyébként normál életkori sajátosságot kicsit hatékonyabban és kevésbé konfrontatívan tudják kezelni.

Hirdetés

– A mai világban sok probléma van amiatt, hogy a gyermekek már kiskorukban negatív énképeket alakítanak ki. Mit tehetnek a szülők, hogy ez ne így történjen?
– Nekem is azt mutatja a praxisom során gyűjtött tapasztalat, hogy nagyon sok inger éri a gyerekeket. Ráadásul egy olyan korban, amikor rendkívüli módon befolyásolhatók, és bizony előfordulhat, hogy valaki kiskorában olyan ingerrel találkozik, ami számára nem feldolgozható. Ez a szorongásnak a melegágya, úgyhogy nagyon kell arra figyelni szülőként, hogy milyen ingerek közelébe engedjük a gyereket, milyen közegbe helyezzük, még akkor is, ha ez egy virtuális világ, ami a képernyőn keresztül eljut hozzá.

Bizony van abban a szülőnek felelőssége, hogy milyen mennyiségben, milyen minőségű tartalmat enged nézni a gyermekének.

– Mennyire kell korlátozni a gyermekeket? Szükség van-e szabályrendszerre, szigorra, elcsattanhat-e egy-két atyai, anyai pofon?
– A keretek és a határok rendkívül fontosak. Természetesen a bántalmazás semmilyen formáját nem propagálhatom, Magyarországon erre törvény is van, tehát már az atyai pofon sem megengedhető. Ha lélektani szempontból elemeznénk ezt, akkor látjuk, hogy ez mind az autoriter nevelési stílusnak az eszköztára, amikor azt mondom a gyereknek, hogy csináld meg azért, mert tisztelned kell engem, és csak azért, mert én azt mondtam. A mai modernebb gyereknevelésben inkább azokat az elveket valljuk, hogy érdemesebb a gyermekeket partnerként kezelni, kiskamasz, kamasz gyerekeket bevonni akár a döntéshozatalba is, és számukra elmagyarázni, hogy mi miért történik. Ezzel a fajta attitűddel számíthatunk arra, hogy a gyermek is együttműködőbb lesz, és amire a napjainkban sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk, mint régebb, hogy harmonikus legyen a kapcsolat, bizalommal teli a szülő és a gyermek között.

A szigor sokszor ellenkező hatást válthat ki, mint amit szeretnénk •  Fotó: Pixabay.com Galéria

A szigor sokszor ellenkező hatást válthat ki, mint amit szeretnénk

Fotó: Pixabay.com

– Előfordul, hogy még a 4-5 éves gyermeket is szoptatja az édesanyja. Meddig egészséges a ragaszkodás a gyermek és a szülő között?
– Gyermekpszichológusként azt vallom, hogy nincsenek sablonmódszerek, tehát nincs egy olyan egyedi módszer, ami minden család esetében beválik. Inkább azt az alapelvet vagy attitűdöt hangsúlyoznám, hogy ha a szülőben megvan az az érzékenység, hogy a gyermek érzelmeire, szükségleteire, igényeire érzékenyen tud reagálni, és annak megfelelően cselekszik, akkor biztosan nem fogja túlzott mértékben félteni, és magához láncolni a gyereket. Sokszor azt látom az ilyen elhúzódó szoptatás esetében, hogy ez inkább az anyuka igénye szokott lenni, és nem annyira a gyermeké. De természetesen lehetnek egyedi esetek.

– Gyakran hallunk arról, hogy hiperaktív, túlzottan mozgékony a gyermek, nehezen kezelhető. Iskolakezdést követően is szokott ez problémát okozni. Ilyen esetben mi a teendő?
– Ezek inkább trendek, hogy azt látjuk egy gyereken, hogy nagyon mozgékony vagy kifejezetten magas a mozgásigénye, persze azért van egy normál tartomány. A pszichológusi munka nehézsége pont abban rejlik, hogy ki az, aki meg tudja mondani, hogy mi a normális? Azt veszem észre, hogy nagyon tágak lehetnek ezek a határok, és például

egy gyerek, aki nagy mozgásigénnyel rendelkezik, amúgy is impulzívabb, lendületesebb természettel rendelkezik, még egyáltalán nem biztos, hogy indokolt a hiperaktív, figyelemzavaros diagnózis.

Egyszerűen arról van szó, hogy az ő napirendjét úgy kell kialakítani, hogy nagyon sok mozgás legyen benne, hogy ki tudja ereszteni a benne egyébként természetesen ott lévő nagyon sok energiát. Itt inkább azért tehetünk, hogy ezt a rengeteg sok energiát, ami ott dúl benne, konstruktív módon tudja levezetni, és ezek például ne az iskolai viselkedési nehézségekben nyilvánuljanak meg.

– Tiltás, büntetés szükséges kelléktárai-e egy szülőnek?
– Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem is annyira a gyermeknevelés létezik ilyen egzakt módon, hanem a gyermekkel való együttélés során van egy hiteles szülői jelenlét. Ezt érzelmi szempontból is értem, hogy megtörténik az egymásra hangolódás, és ebben a jó érzelmi viszonylatban a gyereket anélkül is, hogy erősen tiltanánk vagy büntetnénk, érdekelni fogja, hogy mi hogyan érzünk vele kapcsolatban.

Idézet
Minden gyermeknek alapvető vágya, hogy szeressék, elfogadják, hogy büszkék legyenek rá. Tehát ha azt éli meg, hogy a szülő elégedetlen vele, vagy éppen elszomorította a szüleit valamilyen rossz cselekedettel, akkor az a gyermek számára már önmagában egyfajta következménye a tettének, ami helyettesíteni tudja a büntetést.

Azt látom, hogy a tiltás és a büntetés vonala nagyon nagy csapda tud lenni. Amikor elkezdjük tiltani a gyereket, akkor egyfajta lázadásba taszítjuk őt, nagyon felerősödhetnek a dacos, ellenálló tendenciák, és annál nehezebb lesz vele a dolgunk. Ha elkezdjük büntetni azzal, hogy elvesszük a telefonját, tévéjét, megpróbálunk megvonni tőle valamit, ami fontos számára, vagy nem engedjük el a barátaival, vagy kivonjuk olyan tevékenységekből, amit tudunk, hogy szívesen és örömmel végez, az óriási dühöt, haragot kelt a gyerekekben. Ilyenkor nagyon könnyen a szülő ellen fordulnak, és azt mondják, hogy nem érdekel a telefonom, és nem érdekel ez a juttatás, ez a program, és az sem, ha nem nézhetek többet tévét, és onnantól kezdve a szülő eszköztelenné válik, nincs semmi, amivel hatni tudna a gyerekére. Sokkal inkább a bizalommal teli szülő-gyerek kapcsolattal tudom azt kifejezni, hogyan tudja a szülő nevelni, hatékonyan formálni a gyermekét, nem a tiltás és a büntetés segítségével.

Ha a gyerek azt éli meg, hogy a szülő elégedetlen vele, vagy éppen elszomorította a szüleit valamilyen rossz cselekedettel, akkor az már önmagában egyfajta következménye a tettének •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Ha a gyerek azt éli meg, hogy a szülő elégedetlen vele, vagy éppen elszomorította a szüleit valamilyen rossz cselekedettel, akkor az már önmagában egyfajta következménye a tettének

Fotó: Pixabay.com

– Milyen esetben van szükség arra, hogy a szülő pszichológushoz forduljon?
– Nagyon bátorítanám a szülőket, hogy hallgassanak a saját megérzéseikre. Tehát ha ők maguk úgy érzik, hogy túlnőtt rajtuk a probléma, még akkor is, ha ez csak egy apróság, és tulajdonképpen nem is biztosak abban, hogy egyáltalán problémának számít, keressenek fel egy szakembert, esetleg pont egy gyermekpszichológust. Mondja meg ő, hogy baj van-e? Lehet ez olyasmi, amit kinő a gyermek, amivel foglalkozni kell, vagy ami életkori sajátosság, és el fog múlni. Lehet, hogy csak arra van szüksége a szülőnek, hogy megbizonyosodjon arról, hogy amit csinál, azt jól csinálja, de ez a kis támogatás meg nagyon kell ahhoz, hogy tovább tudjon menni az úton. Hogyha a gyermekkori tüneteket veszem számba, akkor nincsenek annyira egzakt tünetek – mondjuk, legyen az egy sírás, hasfájás – ami biztosan pszichológiai problémát jelez, és pont meg lehet mondani, hogy micsodát. Ha a gyermek jelentősen megváltozik negatív irányba, akár a hangulata, akár a viselkedése gyökeresen eltér attól, ahogy ő lenni szokott, akkor lépni kell, ezek a negatív dolgok lehetnek például, hogy ingerlékenyebb, sírósabb, agresszívebb, türelmetlenebb, nem tud jól teljesíteni az iskolában, rosszul alszik, rémálmai vannak, étvágytalan lesz. Ez nagyon sokféle tünet, de ez mind arra utalhat, hogy valami megváltozott a gyermek életében, megrendült az érzelmi biztonsága, és ezekre érdemes odafigyelni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 24., kedd

Meghatározó alapanyagunk: a szerény sárgarépa

Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.

Meghatározó alapanyagunk: a szerény sárgarépa
Hirdetés
2026. március 23., hétfő

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel

Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.

Formában tartó menü – könnyű, gyors receptekkel
2026. március 22., vasárnap

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar

Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.

Bográcsos, lángos és defektek – így étkezik turnén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar
2026. március 22., vasárnap

Az emberi test tájképei: Verebes György világa

Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.

Az emberi test tájképei: Verebes György világa
Hirdetés
2026. március 21., szombat

Gyermekszemmel a felnőttek világa

Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.

Gyermekszemmel a felnőttek világa
Gyermekszemmel a felnőttek világa
2026. március 21., szombat

Gyermekszemmel a felnőttek világa

2026. március 21., szombat

Aranytej – videó

Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.

Aranytej – videó
Aranytej – videó
2026. március 21., szombat

Aranytej – videó

2026. március 20., péntek

Túrógombócos paradicsomleves

Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.

Túrógombócos paradicsomleves
Túrógombócos paradicsomleves
2026. március 20., péntek

Túrógombócos paradicsomleves

Hirdetés
2026. március 20., péntek

A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére

Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.

A kör bezárult – egy este Halász Péter emlékére
2026. március 19., csütörtök

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata

A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata
2026. március 19., csütörtök

Az ibolyák és hangyák titkos kapcsolata

2026. március 18., szerda

Ha tizenkét embert összezárnak

Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.

Ha tizenkét embert összezárnak
Ha tizenkét embert összezárnak
2026. március 18., szerda

Ha tizenkét embert összezárnak

Hirdetés