
Bár az antibotikumok receptkötelesek, köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni
Fotó: Pál Árpád
Egyre ellenállóbbak a baktériumok az antibiotikumos készítményekkel szemben, így eljöhet az időszak, amikor a betegségeket okozó baktériumokra már nem hatnak a gyógyszerek. Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, a jelenség alól pedig mi sem képezünk kivételt.
2018. január 18., 14:302018. január 18., 14:30
Noha az antibiotikumok létjogosultsága vitathatatlan a modern orvostudományban, ezek indokolatlan, illetve helytelen használata úgynevezett antibiotikum-rezisztenciához vezethet. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok megtanulnak alkalmazkodni, így idővel hatástalanok lesznek ellenük a korábban bevált antibiotikumos kezelések. A webbeteg.hu portál idevonatkozó cikke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésére hivatkozva közli, hogy
Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem tudja felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük. Visszatérhetnek azok az antibiotikum előtti idők, amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen.
Egy tanulmány szerint a romániai lakosság nagy része felelőtlenül szedi az antibiotikumokat, sokan önkezelést alkalmaznak, azaz nem orvosi utasításra kezdenek bele egy antibiotikum-kúrába. Ezek a készítmények receptkötelesek ugyan, viszont köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni.
Régen egy egyszerű penicillinnel szinte mindent lehetett kezelni. Manapság pedig szinte semmit
Fotó: Thomas Campean
Székely Pál, a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara alelnöke szerint is valós problémáról van szó, mint fogalmazott, az emberek túlságosan hozzászoktak ezekhez a készítményekhez.
– húzta alá. Elmondta, nem ritka, hogy a patikákban az emberek rosszalló megjegyzéseket tesznek, ha orvosi recept hiányában a gyógyszerész nem szolgálja ki őket antibiotikumos készítményekkel. „Meg kell érteni azonban, hogy ez a lakosság javát szolgálja” – nyomatékosított.
Székely Pál azt is megjegyezte, statisztikák bizonyítják, hogy Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, ami azt jelenti, hogy
Az egészségügyi szaktárca több fronton is kampányt folytat a túlzott antibiotikum-fogyasztás ellen, persze kérdés, hogy ezt milyen hatékonysággal teszi – fogalmazott a gyógyszerész. Megemlítette például, hogy az egészségügyi intézményekben plakátok hívják fel a figyelmet a helytelen antibiotikum-fogyasztás veszélyeire. Legtöbb helyen csak román nyelven láthatók e felhívások, térségünkben azonban fontos lenne magyarul is közölni ezeket.
Ugyancsak egy WHO által készített jelentésből kiderül, hogy európai szinten az esetek nagy százalékban helytelenül írnak fel antibiotikumos recepteket az orvosok a pácienseknek. Akár olyan vírusok által előidézett betegségre is, amelyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos úgy látja, napjainkban ez nem igazán jellemző, főképp a szocialista rendszerben volt ez bevett gyakorlat.
„A kommunizmusban az elfogadott eljárás. Főleg a gyerekgyógyászatban, ha a gyerek lázas volt, rögtön antibiotikumokat írtak fel neki. Ez manapság már nem így megy” – mondta. Azonban pont olyan káros az emberi szervezetre – tette hozzá –, hogy
Ez annak tulajdonítható, hogy az intenzív állattartók az állományuk megőrzése érdekében antibiotikumot adnak a megbetegedések ellen. Így az emberi szervezetbe a megvásárolt hússal gyakran antibiotikum hatóanyag is bekerül.
Sokan önkezelést alkalmaznak
Egyébként nemrég arra hívta fel a figyelmet jelentésében a brit statisztikai hivatal (ONS), hogy az antibiotikum túlhasználat már olyan mértékű globális szinten, hogy ezáltal a jövőben csökkenhet a várható élettartam. A bejelentés hátterében az áll, hogy
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!