
Bár az antibotikumok receptkötelesek, köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni
Fotó: Pál Árpád
Egyre ellenállóbbak a baktériumok az antibiotikumos készítményekkel szemben, így eljöhet az időszak, amikor a betegségeket okozó baktériumokra már nem hatnak a gyógyszerek. Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, a jelenség alól pedig mi sem képezünk kivételt.
2018. január 18., 14:302018. január 18., 14:30
Noha az antibiotikumok létjogosultsága vitathatatlan a modern orvostudományban, ezek indokolatlan, illetve helytelen használata úgynevezett antibiotikum-rezisztenciához vezethet. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok megtanulnak alkalmazkodni, így idővel hatástalanok lesznek ellenük a korábban bevált antibiotikumos kezelések. A webbeteg.hu portál idevonatkozó cikke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésére hivatkozva közli, hogy
Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem tudja felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük. Visszatérhetnek azok az antibiotikum előtti idők, amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen.
Egy tanulmány szerint a romániai lakosság nagy része felelőtlenül szedi az antibiotikumokat, sokan önkezelést alkalmaznak, azaz nem orvosi utasításra kezdenek bele egy antibiotikum-kúrába. Ezek a készítmények receptkötelesek ugyan, viszont köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni.
Régen egy egyszerű penicillinnel szinte mindent lehetett kezelni. Manapság pedig szinte semmit
Fotó: Thomas Campean
Székely Pál, a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara alelnöke szerint is valós problémáról van szó, mint fogalmazott, az emberek túlságosan hozzászoktak ezekhez a készítményekhez.
– húzta alá. Elmondta, nem ritka, hogy a patikákban az emberek rosszalló megjegyzéseket tesznek, ha orvosi recept hiányában a gyógyszerész nem szolgálja ki őket antibiotikumos készítményekkel. „Meg kell érteni azonban, hogy ez a lakosság javát szolgálja” – nyomatékosított.
Székely Pál azt is megjegyezte, statisztikák bizonyítják, hogy Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, ami azt jelenti, hogy
Az egészségügyi szaktárca több fronton is kampányt folytat a túlzott antibiotikum-fogyasztás ellen, persze kérdés, hogy ezt milyen hatékonysággal teszi – fogalmazott a gyógyszerész. Megemlítette például, hogy az egészségügyi intézményekben plakátok hívják fel a figyelmet a helytelen antibiotikum-fogyasztás veszélyeire. Legtöbb helyen csak román nyelven láthatók e felhívások, térségünkben azonban fontos lenne magyarul is közölni ezeket.
Ugyancsak egy WHO által készített jelentésből kiderül, hogy európai szinten az esetek nagy százalékban helytelenül írnak fel antibiotikumos recepteket az orvosok a pácienseknek. Akár olyan vírusok által előidézett betegségre is, amelyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos úgy látja, napjainkban ez nem igazán jellemző, főképp a szocialista rendszerben volt ez bevett gyakorlat.
„A kommunizmusban az elfogadott eljárás. Főleg a gyerekgyógyászatban, ha a gyerek lázas volt, rögtön antibiotikumokat írtak fel neki. Ez manapság már nem így megy” – mondta. Azonban pont olyan káros az emberi szervezetre – tette hozzá –, hogy
Ez annak tulajdonítható, hogy az intenzív állattartók az állományuk megőrzése érdekében antibiotikumot adnak a megbetegedések ellen. Így az emberi szervezetbe a megvásárolt hússal gyakran antibiotikum hatóanyag is bekerül.
Sokan önkezelést alkalmaznak
Egyébként nemrég arra hívta fel a figyelmet jelentésében a brit statisztikai hivatal (ONS), hogy az antibiotikum túlhasználat már olyan mértékű globális szinten, hogy ezáltal a jövőben csökkenhet a várható élettartam. A bejelentés hátterében az áll, hogy
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
szóljon hozzá!