Bár az antibotikumok receptkötelesek, köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni
Fotó: Pál Árpád
Egyre ellenállóbbak a baktériumok az antibiotikumos készítményekkel szemben, így eljöhet az időszak, amikor a betegségeket okozó baktériumokra már nem hatnak a gyógyszerek. Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, a jelenség alól pedig mi sem képezünk kivételt.
2018. január 18., 14:302018. január 18., 14:30
Noha az antibiotikumok létjogosultsága vitathatatlan a modern orvostudományban, ezek indokolatlan, illetve helytelen használata úgynevezett antibiotikum-rezisztenciához vezethet. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok megtanulnak alkalmazkodni, így idővel hatástalanok lesznek ellenük a korábban bevált antibiotikumos kezelések. A webbeteg.hu portál idevonatkozó cikke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésére hivatkozva közli, hogy
Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem tudja felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük. Visszatérhetnek azok az antibiotikum előtti idők, amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen.
Egy tanulmány szerint a romániai lakosság nagy része felelőtlenül szedi az antibiotikumokat, sokan önkezelést alkalmaznak, azaz nem orvosi utasításra kezdenek bele egy antibiotikum-kúrába. Ezek a készítmények receptkötelesek ugyan, viszont köztudott, hogy vény nélkül sem túlságosan nehéz hozzájuk jutni.
Régen egy egyszerű penicillinnel szinte mindent lehetett kezelni. Manapság pedig szinte semmit
Fotó: Thomas Campean
Székely Pál, a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara alelnöke szerint is valós problémáról van szó, mint fogalmazott, az emberek túlságosan hozzászoktak ezekhez a készítményekhez.
– húzta alá. Elmondta, nem ritka, hogy a patikákban az emberek rosszalló megjegyzéseket tesznek, ha orvosi recept hiányában a gyógyszerész nem szolgálja ki őket antibiotikumos készítményekkel. „Meg kell érteni azonban, hogy ez a lakosság javát szolgálja” – nyomatékosított.
Székely Pál azt is megjegyezte, statisztikák bizonyítják, hogy Románia az Európai Unióban második helyen áll az antibiotikum-fogyasztás tekintetében, ami azt jelenti, hogy
Az egészségügyi szaktárca több fronton is kampányt folytat a túlzott antibiotikum-fogyasztás ellen, persze kérdés, hogy ezt milyen hatékonysággal teszi – fogalmazott a gyógyszerész. Megemlítette például, hogy az egészségügyi intézményekben plakátok hívják fel a figyelmet a helytelen antibiotikum-fogyasztás veszélyeire. Legtöbb helyen csak román nyelven láthatók e felhívások, térségünkben azonban fontos lenne magyarul is közölni ezeket.
Ugyancsak egy WHO által készített jelentésből kiderül, hogy európai szinten az esetek nagy százalékban helytelenül írnak fel antibiotikumos recepteket az orvosok a pácienseknek. Akár olyan vírusok által előidézett betegségre is, amelyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Bachner Katalin csíkszeredai háziorvos úgy látja, napjainkban ez nem igazán jellemző, főképp a szocialista rendszerben volt ez bevett gyakorlat.
„A kommunizmusban az elfogadott eljárás. Főleg a gyerekgyógyászatban, ha a gyerek lázas volt, rögtön antibiotikumokat írtak fel neki. Ez manapság már nem így megy” – mondta. Azonban pont olyan káros az emberi szervezetre – tette hozzá –, hogy
Ez annak tulajdonítható, hogy az intenzív állattartók az állományuk megőrzése érdekében antibiotikumot adnak a megbetegedések ellen. Így az emberi szervezetbe a megvásárolt hússal gyakran antibiotikum hatóanyag is bekerül.
Sokan önkezelést alkalmaznak
Egyébként nemrég arra hívta fel a figyelmet jelentésében a brit statisztikai hivatal (ONS), hogy az antibiotikum túlhasználat már olyan mértékű globális szinten, hogy ezáltal a jövőben csökkenhet a várható élettartam. A bejelentés hátterében az áll, hogy
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!