
Mesterséges idegsejtekkel gyógyulhatnának az Alzheimer-kórban szenvedők (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Mesterséges idegsejteket fejlesztettek ki brit kutatók, az apró „agyi chipek” olyan betegségek gyógyításához jelenthetnek új utakat, mint az Alzheimer-kór.
2019. december 05., 12:592019. december 05., 12:59
A BBC hírportálja szerint a Bathi Egyetem kutatócsoportja a matematika, az informatikai és a chiptervezés kombinációjával keresett új módszert, hogy az idegsejtek természetes működését utánzó áramkört hozzanak létre. A neuronok jeleket továbbítanak az agy és a test többi szerve között. A tudósok azért próbálkoznak mesterséges idegsejtek megalkotásával, mert azok olyan betegségek lehetséges gyógymódjaihoz vezethet el, amelyek során a neuronok károsodnak vagy elhalnak, mint az Alzheimer-kórban.
Alain Nogaret, az egyetem fizikai tanszékének professzora elmondta, tanulmányukban az az újdonság, hogy az agysejtek elektromos tulajdonságait szilíciumból készült szintetikus áramkörökben tudták reprodukálni.
– magyarázta.
Az orvostudomány régóta szeretne olyan mesterséges neuronokat előállítani, amelyek választ tudnak adni az idegrendszerből érkező elektromos jelekre. A kutatók kétféle neurontípust „másoltak le”, az egyik az agy hippokampusz nevű területéről származik, amely az emlékezésben játszik fontos szerepet, a másik típus a lélegzés irányításában fontos.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!