
Mesterséges idegsejtekkel gyógyulhatnának az Alzheimer-kórban szenvedők (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Mesterséges idegsejteket fejlesztettek ki brit kutatók, az apró „agyi chipek” olyan betegségek gyógyításához jelenthetnek új utakat, mint az Alzheimer-kór.
2019. december 05., 12:592019. december 05., 12:59
A BBC hírportálja szerint a Bathi Egyetem kutatócsoportja a matematika, az informatikai és a chiptervezés kombinációjával keresett új módszert, hogy az idegsejtek természetes működését utánzó áramkört hozzanak létre. A neuronok jeleket továbbítanak az agy és a test többi szerve között. A tudósok azért próbálkoznak mesterséges idegsejtek megalkotásával, mert azok olyan betegségek lehetséges gyógymódjaihoz vezethet el, amelyek során a neuronok károsodnak vagy elhalnak, mint az Alzheimer-kórban.
Alain Nogaret, az egyetem fizikai tanszékének professzora elmondta, tanulmányukban az az újdonság, hogy az agysejtek elektromos tulajdonságait szilíciumból készült szintetikus áramkörökben tudták reprodukálni.
– magyarázta.
Az orvostudomány régóta szeretne olyan mesterséges neuronokat előállítani, amelyek választ tudnak adni az idegrendszerből érkező elektromos jelekre. A kutatók kétféle neurontípust „másoltak le”, az egyik az agy hippokampusz nevű területéről származik, amely az emlékezésben játszik fontos szerepet, a másik típus a lélegzés irányításában fontos.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
szóljon hozzá!