
Káros elhajlás. Pszichés, fiziológiai, magatartásbeli, szociális tünetekkel is járhat a szindróma
Fotó: Pixabay.com
A munkahelyi kiégéssel, a gyakran angol kifejezéssel említett burnout-szindrómával sokan küzdenek, a problémát azonban sokszor nem ismerik fel, vagy a jelenségre más magyarázatot találnak. A burnout-szindróma gyakori az egészségügyi dolgozók körében, és amellett, hogy a munkavégzés minőségére rányomja a bélyegét, a munkavállalók lelki és testi egészségét is veszélyezteti. A munkahelyi kiégésről Domokos Lajos pszichiáterrel beszélgettünk.
2017. november 23., 15:302017. november 23., 15:30
− Mit jelent a munkahelyi kiégés (burnout) fogalma?
− A kiégési (burnout) szindrómával az utóbbi harminc évben foglalkozik a pszichológia. Ez a szindróma a krónikus, emocionális megterhelések, stressz nyomán fellépő fizikai, lelki, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok és ideálok elvesztésével jár, s amelyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. Természetesen hatással van a munkavégzés minőségére és hatékonyságára, valamint az egyén elkötelezettségére munkája iránt, ami végső soron pályaelhagyáshoz is vezethet. Másfelől a lelki – és ezen keresztül végső soron a testi – egészségre is komoly befolyással van a kiégés.
− Milyen tünetei, megnyilvánulási formái vannak?
− A tudományos leírás különböző tünetcsoportokat különít el, vannak pszichés, fiziológiai, magatartásbeli, szociális tünetek, és megjelenhetnek problematikus viselkedési formák. A tünetek között jelentkezhet alvászavar, a testsúly változása, reaktív depresszió, elszemélytelenedés, reménytelenség, agresszió, koncentrációs nehézség, feszültség, csökkent immunitás. Jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek, csökken az egyén szakmai érdeklődése, visszahúzódóvá válik, baráti körét elhanyagolja, cinikussá, közömbössé válhat, előfordulhat nikotin-, alkohol- és drogfüggés kialakulása.
− Mi okozza ezt a jelenséget?
− A kiégés mindenképpen egyéni, individuális tapasztalat, amely viszont jellemzően a munkahelyhez kötődik. Kialakulásában szerepet játszanak a munka jellegzetességei, az ezzel járó mennyiségi megterhelések (időkényszer, túlóra), minőségi megterhelések (szerepkonfliktus, szerep-bizonytalanság),
A foglalkozás jellege is ilyen tényező, mindazon foglalkozásokban, ahol folyamatos kapcsolattartás van embertársainkkal, jelentkezik a kiégés. Az érzelmi munkával kapcsolatos elvárások (az empátiás odafordulás, az érzelmek elfojtása, meghatározott érzelmek gyakori kimutatása) ugyanis tovább terhelik a munkavállalót. A munkahely jellemzői is hozzájárulhatnak a kiégés kialakulásához. Napjainkban a dolgozónak több időt, erőfeszítést, készséget és rugalmasságot kell beleadnia a munkába, miközben egyre kevesebb az előrelépési és a karrierlehetőség, a biztonságos, egész életre szóló munkahely.
Az egészségügyben gyakori a munkahelyi kiégés. A munkavégzés mellett ez a dolgozók egészségére is káros hatással van
Fotó: Barabás Ákos
− Milyen területen dolgozók esetében gyakoribb ez a jelenség? Vagy kiknél hangsúlyosabb?
− A kiégés-szindróma elsősorban az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok között fordul elő, gyakori azoknál, akik úgymond emberekkel dolgoznak. Az egészségügyben vannak olyan területek, ahol kifejezetten magas a kiégés-szindróma kockázata, ilyenek például a sürgősségi orvoslás, az onkológia, az elmegyógyászat, az AIDS-es betegekkel dolgozó személyzet köre, a kórbonctan, a sebészet és a felsorolás nem teljes... Ha a nemhez kötött jellemzőket vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy
Egy tanulmány szerint a kiégés-szindróma előfordulása minden esetben egyenes arányú kapcsolatot mutatott a rossz egészségmagatartással, a munkahelyi stressz erősödő jelenlétével, illetve az alacsony erkölcsi és anyagi megbecsültséggel. Ez is arra utal, hogy egy komplex, sok tényezőt magába foglaló kórképről van szó.
− Milyen következményei lehetnek a munkahelyi kiégésnek?
− A kiégés megértése és felismerése önmagában jelzi a következményeket is:
Egyre nagyobb távolságot tartanak a klienssel szemben, kerülik a betegeket, így védve magukat a kimerüléstől. Problémássá válhat a beteggel való kommunikáció, sérülhet a complience (készségesség), a gyógyító munka sem lesz eredményes, ezzel sérül a kompetencia, az énhatékonyság, az önértékelés és még tovább lehetne folytatni a sort. A kiégés az egész személyiséget érinti, előbb-utóbb sérülnek társas kapcsolataink, családi kapcsolataink és megjelennek a testi tünetek, leggyakrabban a pszichoszomatikus betegségek.
− Milyen megelőzési és kezelési lehetőségek vannak?
− A szindróma megelőzésének és kezelésének a dolgozók egészségi állapotának javításában is komoly szerepe lehet. A szakirodalom szerint a kiégés kezelésébe két ponton lehet beavatkozni: a munkakörülmények módosításával vagy az egyén megváltoztatásával, például új megküzdési stratégiák tanításával. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége intenzíven dolgozik a Lelki Egészség Központ mielőbbi megnyitásán, ahol terveink szerint mind a megelőzési, mind a kezelési lehetőségek adottak lesznek, önsegítő csoportokat szervezünk majd egészségügyi dolgozók számára, amelyeknek köszönhetően a résztvevők kevésbé érzik majd úgy, hogy egyedül lennének problémáikkal.
és lehetőség lesz a közös alkotó problémamegoldásra, sikeres problémamegoldó tapasztalatainkat pedig átadhatjuk másoknak. De említhetném a zeneterápiás élménycsoportot is, amely múlt hónapban indult be az elmegyógyászati osztályon ugyancsak ezzel a céllal, és majd az egészségügyi dolgozók (orvosok, nővérek, pszichológusok) bevonásával, külföldi dobterapeuta vezetésével fog működni. Szeretnénk szervezni továbbá munkahelyi konfliktuskezelési tréningeket, kommunikációs képzéseket, ami komoly megelőzési lehetőség lehetne a kórház dolgozói számára.
− És ha valakinek a munkahelye erre nem fordít figyelmet, akkor egyénként mit tehet a kiégés elkerülése érdekében?
− A 21. század csúcsteljesítményre kalibrált, és az embert gyakran lélektelen gépként működtető világban ez nem is olyan egyszerű. Ha vezető beosztású az illető, akkor egyértelműen azt javasolnám, hogy javítsa és építse a vállalati-intézményi kultúrát, fektessen pénzt és időt a dolgozók jóllétébe. A lelki egészségmegőrzés mint tőkepiaci érték hiányzik a vállalati kultúrából, de be lehetne építeni szakmai továbbképzésekkel, munkapszichológusok bevonásával, mentálhigiénés szakemberek segítségével.
Domokos Lajos pszichiáter
Fotó: Gecse Noémi
Alkalmazottként ha valaki felismeri magán a lelki kiégés jeleit, akkor fordítson több időt magára lélekben és testben.
Szavakkal, megjegyzésekkel bántjuk leggyakrabban a másikat, és ha ebben tudnánk fejlődni, akkor lényegesen csökkenne a kiégés intenzitása és gyakorisága is. Mondok egy példát: ha a munkahelyen ledorongol a főnök valami miatt, akkor mondhatom azt, hogy már megint engem cseszeget, de mondhatom azt is, hogy ez a megjegyzés fájt. A második esetben magamról beszélek – énközlés – a saját lelkiállapotom mutatom meg a másiknak, de ezzel nem bántom őt, csak tükröt állítok. Az első esetben viszont vádolom, ez a fajta kommunikáció újabb konfliktusokat szül általában.
és ha ez nem megy egyedül, akkor kérhet ehhez segítséget.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
Az ötvenesek klubjába idén belépő Vetró B. Sebestyén András képzőművész családban született, de már hatodikos korában gitárt vett a kezébe. Szombat este fiatal évei városában, Kézdivásárhelyen koncertezik.
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával.
szóljon hozzá!