A víz gyógyító ereje: Kneipp-kúrák akár otthon is

A második pillér a táplálkozás, melyhez Kneipp tanácsa: „egyetek mértékkel, igyatok keveset, evés közben soha, kerüljétek a fűszereket, tartsátok be a rendszeres étkezési időket, és megígérem nektek, hogy nemcsak az egészségetek lesz rendben, hanem az egész lényetekre is kihat, és jól érzitek magatokat a bőrötökben.” Nem korlátozza le, hogy mit kell fogyasztani, a víz esetén azonban arra buzdít, hogy gyakran és keveset, kortyonként fogyasszuk a napi 1,5-2 liter vizet.

A harmadik pillér a mozgás. „Az ember ne csak könyörögjön Teremtőjéhez egészségért, hanem használja az elméjét, hogy az egészségét minél tovább megőrizze, és fel tudja használni azokat a gyógymódokat, amit a Teremtő adott neki” – üzeni Kneipp, és a mozgás terén azt javasolja, hogy mindenki belső igénye szerint végezzen testedzést, de naponta legalább fél órát szánjon „levegőfürdőre”, szabad ég alatt tevékenykedjen, mert húsz perc kell ahhoz, hogy a vérkeringés egyszer megforduljon a szervezetben, a hajszálereket is beleértve.

A gyógynövények „roppant hasznosak és jótékonyak számunkra” – mondja a gyógyító, a negyedik pillérnek azt a csodát tartva, hogy minden betegségre létezik gyógynövény. Fontos viszont, hogy csak olyan teafüveket keverjünk, melyek hasonló hatásúak, és naponta ne igyunk három csészénél többet. A tiszta vizet a tea sem pótolja.

Az ötödik pillér a víz, amelynek helyes használatára fejlesztette ki a nevét viselő kúrát.

Barátkozni a hideg vízzel

A víz hőmérsékletében rejlik feloldó, levezető és testedző ereje, gyógyhatását a bőrön keresztül fejti ki, elsődleges cél a jó vérkeringés biztosítása. A vizes terápiákban nagyon fontos, hogy utána ne törölközzek meg, testemről kezemmel lehúzzam a vizet, amennyire tudom, és a többit hagyjam, hogy a szervezetem szárítsa fel. A megmaradó vízréteg vérkeringés-serkentő hatású. Az otthon is alkalmazható módszerek – melyek része a borogatás, göngyölés, pakolás, fürdő, gőzfürdő, leöntés, lemosás – közül hallhattunk arról, hogy ez esetben is óvakodni kell a túlzásoktól. Len vagy kendervászon kendő használata kötelező, melyet akkut torokgyulladásnál hideg vízbe mártva kell a nyakra szorosan rátekerni, és pontosan fél óráig rajta tartani.

Ugyanez érvényes a légcsőgyulladásnál, a hidegvizes kendőt a mellkasra kell tenni, és egy szárazzal leszorítani. A hidegvizes kendő ráhelyezését mindig mély kilégzéssel kell párosítani. Gennyes torokgyulladásnál kakukkfüves vagy zsályateás meleg borogatást kell használni addig, amíg a kendő meleg. Láz esetén csak akkor alkalmazzunk hideg vizes borogatást, ha elmúlt a hidegrázás. Egyébként hideg borogatást fázó testre vagy hideg lábakra soha nem szabad tenni.

Törés, zúzódás, ínszalagnyúlás utókezelésekor, reumás panaszokra az agyag vízzel pépesített felhelyezése, illetve tehéntúró-réteg alkalmazása jelenti a gyorsabb gyógyulást. Érdemes két konyhai papírtörlő közé kenni késfoknyi vastagságban egy réteget, így helyezni a bőrre, fél órát tartva rajta.
Szénamurvával megtömött zsákocskát is ajánlott készíteni, vízgőz felett jól átmelegíteni. Ez kerülhet hastájékra emésztési panaszok, májproblémák, epegörcsök esetén, de a vállra, nyakra izomlazítóként is alkalmazható ráfeküdve. Egy órát is lehet tartani a fájó testrészen, akkut gyulladásnál viszont nem szabad alkalmazni.

Tíz másodperces hideg ülőfürdő jó klimax esetén, illetve rendszertelen menzesznél. Nem kell félni a felfázástól, aki nincs a hideghez szokva, kezdheti a kúrát 18 fokos vízzel. A hideg lábfürdőnek nyugtató, levezető hatása van, magas vérnyomás esetén, visszérpanaszokra is hatékony, ugyanakkor jó edzés a lábaknak. Kneipp szerint ha a lábakat jól megeddzük, akkor védve van a szervezetünk.